A megválasztását követően tartott sajtóértekezleten Pálinkás József bejelentette: azonnali hatállyal lemondott fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
Pálinkás József 1995 óta tagja az MTA-nak, mint mondta politikusként is a kutatás-fejlesztés és az oktatás ügyét képviselte. Munkája megkezdésekor rövid időn belül egyeztetni kívánja elképzeléseit Molnár Károllyal, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel, Hiller István oktatási miniszterrel, Pártos Ferenccel, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.
Elnöki tervei között szerepel az új akadémiai törvény minél előbbi elfogadtatása, az akadémiai kutatóhálózat megerősítése, ezzel a magyar tudomány versenyképességének javítása. Pálinkás véleménye szerint az Akadémia olyan köztestület, mely működésében hasonlít az angolszász országok szakosodott kutatási bizottságaira (Research Counciljaira). "Ezt a szakmai hátteret itthon a jól szervezett akadémiai osztályok láthatnák el" - ismertette elképzelését az elnök hozzátéve, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) megerősítését is szükségesnek látja.
Az akadémiai intézethálózat gyors, kampányszerű átszervezését nem tervezi, programfinanszírozáson keresztül dőlne el, mekkora támogatással gazdálkodhatnak a jövőben az intézmények - mondta Pálinkás József. Elképzelése alapján az Akadémia, mint köztestület fenntartója, de nem irányítója lesz az intézethálózatnak, igazgatási feladatokat nem lát el.
Tervei szerint az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (AKT) az új törvény alapján a jelenleginél szűkebb, operatív testület lesz, melynek munkájába a kormányt is bevonják.
Pálinkás József hangsúlyozta, hogy az alapkutatáson túl jelentős az alkalmazott kutatás-fejlesztés aránya már most is az akadémiai intézetekben, ez a jövőben is cél marad. "Láthatóvá kell tenni az elért eredményeket a világban, ezzel presztizst, hitelt szerezni" - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarországnak néhány olyan kutatási területre kell koncentrálnia, mellyel markánsan jelenhet meg a világban.
A kutatásra fordítható források növelését fokozatosan tartja elképzelhetőnek Pálinkás, a nemzeti össztermék 0,1-0,2 százalékával emelkedve évente. Így érhetné el a teljes k+f ráfordítás az 1,8 százalékot pár év alatt a 2007-es 1,0 százalék helyett.
