Deák András szerint az "orosz rezsim" érdeke, hogy azt a látszatot keltse: nem változik semmi az elnökváltással, az azonban kérdés, hogy működhet-e hosszabb távon egy "kétfejű" állam. Dmitrij Medvegyev kezében elnökként gyakorlatilag semmi nem marad majd, de legalább megjelenésével "bájosabb arcát" mutathatja majd az orosz autoriter rendszer a Nyugat felé - tette hozzá.
Ebben a helyzetben Dmitrij Medvegyev a gazdasági fejlődés beindítására, a jogrend megerősítésére fordíthatja figyelmét. A politikus elnökként is miniszterelnöki témákat visz majd. Vlagyimir Putyin pedig az elnöki feladatokat beviszi a kormányba, ami egyébként a korábbinál hatékonyabb kormányzati munkát tesz lehetővé - hangsúlyozta.
Sz. Bíró Zoltán véleménye szerint olyan változtatásokra lehet számítani, amelyek olyan eszközökkel rendezik majd át az erőviszonyokat, amelyekhez nincs szükség az alkotmány módosítására. Az erőszakapparátus, a nemzetbiztonsági tanács és a regionális megbízottak rendszere feletti ellenőrzés Vlagyimir Putyin kezében összpontosulhat. A külső reprezentáció, a nemzetközi ügyek maradhatnak Dmitrij Medvegyevnek, aki energiaügyi kérdésekben is csak elődje hozzájárulásával dönthet majd - tette hozzá.
Kiemelte: a jelenlegi helyzetben négyféle forgatókönyv körvonalazódik, egyelőre azonban nem lehet tudni, melyik valósul meg.
Az első szerint Vlagyimir Putyin azért marad miniszterelnök, mert Dmitrij Medvegyev védelemre szorul az orosz klánok és érdekcsoportok közötti küzdelem miatt. Ezzel Vlagyimir Putyin előkészítheti esetleges távozását is a politikából.
A második lehetséges menetrend szerint Vlagyimir Putyin azért vállalja a kormányfői posztot, mert vissza akar térni az elnöki tisztségbe. A miniszterelnöki székből lehet a legkevesebb kockázattal visszatérni, akkor is, ha Dmitrij Medvegyev kitölti a mandátumát, és akkor is, ha nem - mondta a szakértő.
A harmadik lehetőség arról szól, hogy Vlagyimir Putyin átalakítaná az orosz politikai rendszert: a franciára hasonlító elnöki modellből a németre vagy a magyarra emlékeztető kancellária típusú modellt építene ki - mutatott rá Sz. Bíró Zoltán.
A negyedik forgatókönyv szerint Dmitrij Medvegyev képes lesz megszabadulni Vlagyimir Putyintól. Ez azonban nemcsak személyes képesség kérdése, hanem attól is függ, hogy a klánok mellé állnak-e - tette hozzá.
Deák András is annak a véleményének adott hangot, hogy egyelőre nem lehet megmondani, Vlagyimir Putyin vissza akarja-e szerezni az elnöki széket vagy nem. Jelenleg mindkét politikus azt próbálja sugallni: teljes az egyetértés közöttük, az együttműködés azonban nem valószínű, hogy működik majd - hangsúlyozta.
Az orosz hatalom ugyanis ahol teheti, konfliktust szít, mindent meg fog tenni, hogy éket verjen az elnök és miniszterelnök közé. Így például ha a hatalmi elit nem ér el valamit az egyikőjüknél, akkor majd a másikhoz fordul és fordítva - tette hozzá.
A két szakértő szerint Dmitrij Medvegyev soha nem lesz olyan népszerű, mint elődje volt. Deák András ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a népszerűség Oroszországban "technikai kérdés", az autoriter rendszerben, ellenőrzött média mellett csak "kreált népszerűségről" lehet beszélni.
A szakemberek eltérően ítélik meg, hogy nő-e a demokráciadeficit az elnökváltással. Sz. Bíró Zoltán szerint mindenképpen növekszik a demokráciadeficit, a politikai közösség többsége azonban elfogadja a helyzetet. Deák András azt mondta, inkább fejlődési deficitről lehet csak beszélni, egyik vezetőtől sem elvárás, hogy rövid vagy középtávon demokratikus fejlődést valósítson meg Oroszországban.
Sz. Bíró Zoltán szerint szimbolikus jelentősége lesz, hogy melyik országba vezet majd az új elnök első néhány útja. Magyarország nem valószínű, hogy ezek között szerepel, Oroszország ugyanis nem tekinti kiemelkedő partnernek a kelet-közép-európai államokat.
Dmitrij Medvegyev szerdán tette le elnöki esküjét. Hivatalba lépése utáni első intézkedéseként Vlagyimir Putyint javasolta a kormányfői tisztségre az állami dumának.
