A roma programok tervezése nem megfelelő

Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete a rendszerváltozástól napjainkig tartó időszakot áttekintő tanulmánya a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére fordított támogatásokat és azok hatékonyságát mutatja be.

Az MTI-hez eljuttatott tanulmány emlékeztet arra, hogy a legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség életkörülményeit objektíven bemutató átfogó helyzetértékelés sem a 90-es évek elején, sem azóta nem készült.

Mint írják, 1993 óta adatvédelmi jogokra hivatkozva nem készítettek hivatalos adatfelvételt a kisebbségekről, így nem számszerűsíthetőek pontosan a cigányság helyzetében a rendszerváltás óta vagy annál rövidebb időszakban bekövetkezett változások. Következésképpen - teszik hozzá - a támogatások hatékonyságát a közgazdasági elemzés hagyományos eszközeivel nem lehet megítélni.

Az Állami Számvevőszék honlapján olvasható tanulmány ezért a költségvetési és a zárszámadási törvények adatai mellett elsősorban a kisebbségek, köztük a cigányság helyzetének alakulásáról az Országgyűlés részére kétévente készülő beszámolókra, a kormány részére készített beszámolókra, valamint az Európai Uniónak a társadalmi összetartozásról készített kormányjelentésekre, kutatásokra, tanulmányokra támaszkodott.

Megállapításuk szerint az utóbbi 17 évben a cigányság felemelkedésére fordított támogatások megsokszorozódtak, a támogatási rendszer, és programok egyre komplexebbé váltak, de ezzel a változással nem tartott lépést a támogatások tervezése, végrehajtásának nyomon követése, a kormányzati koordináció hagyományos eszközei pedig nem voltak alkalmasak az átfogó kormányzati programok hatékony menedzselésére.

Mivel az európai uniós támogatásokkal megtöbbszöröződnek a roma programokra fordítható források, a hatékony felhasználásért a támogatási rendszer és a kormányzati koordináció ismételt átgondolása szükséges - olvasható a tanulmányban.

Az ÁSZ intézete a jövőre nézve két súlyos kockázatot lát: egyrészt azt, hogy ha az intézkedéseket a romák társadalmi integrációjára hagyományos eszközökkel koordinálja a kormányzat, nem tudja eredményes kezelni a problémákat. Másrészt, a leghátrányosabb helyzetű térségeknek, településeknek, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű csoportoknak címzett támogatások nem jutnak el a roma népesség leghátrányosabb helyzetű csoportjaihoz.

Javasolják, hogy független kutatók bevonásával értékeljék a hátrányos helyzetű rétegek támogatását célzó programok megvalósulását. Kezdeményezik továbbá, hogy célzott támogatással komplex programokat indítsanak, hozzanak létre olyan tervezési, beszámolási és ellenőrzési rendszert, amely nyomon követhetővé teszi a cigányság helyzetének javítására fordított közpénzek hasznosulását.

Az ÁSZ tanulmánya külön kiemeli: meg kell teremteni annak feltételét, hogy a különböző programokban érintett roma személyekről hivatalosan adatokat lehessen gyűjteni az adatvédelmi normák figyelembevételével.