A brüsszeli plenáris ülésen elfogadott, véleményadó jelentés szerint "az európai sport az európai identitás, kultúra és polgárság elidegeníthetetlen része".
A képviselők üdvözölték, hogy az uniós "tagállamok elismerték a sportot a lisszaboni szerződésben, hogy ily módon lehetővé váljon egy egységes európai politika kialakítása e területen".
A szöveg szerint "a sport nagyon fontos szerepet játszik az európai társadalmakban, ugyanakkor a versenysport egyes részeinek olyan új fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenéznie, mint az üzleti nyomás, a fiatal játékosok és sportolók kizsákmányolása, a dopping, a fajgyűlölet, az erőszak, az eredmények manipulálása, a korrupció, a sportfogadási csalás és a pénzmosás".
A plenáris vitában felszólalt Schmitt Pál (Fidesz-MPSZ), a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki egyebek között a sportra fordított költségvetési források növelését szorgalmazta. Ismertette, hogy a sport állítja elő az EU össztermékének több mint 4 százalékát, emellett mintegy 15 millió embert foglalkoztat, miközben a legtöbb közép- és kelet-európai ország költségvetésének elenyésző hányadát, fél százaléknál is kevesebbet fordítja a sportra.
De Blasio Antonio (Fidesz-MPSZ) a vitában azt mondta, az elhízás népbetegség, és ez nem kis mértékben a mozgásszegény életmódnak köszönhető. Ezen szerinte segíthet a napi testnevelés kötelezővé tétele az alapszinttől a felsőoktatásig. Ehhez viszont a tanrend megváltoztatásán kívül sportlétesítményekre is szükség van, ez pedig nagyobb állami szerepvállalást feltételez.
Hegyi Gyula (MSZP) írásbeli hozzászólást nyújtott be, amelyben jó hírnek nevezte, hogy "Magyarországon a mértékadó politikai erők és a közvélemény egyaránt elutasítják a pekingi olimpia bojkottját, és Európa-szerte hasonló a hangulat". Ezért "remény van arra, hogy a politika ezúttal nem rontja el a sportolók és sok száz millió sportszerető ember örömét" - húzta alá, hozzátéve, hogy "a nyitóünnepségeken való politikusi részvétel más kérdés".
