A strasbourgi székhelyű Európai Audiovizuális Megfigyelő szervezet (EAO) frissen közzétett adatai szerint 2007-ben a 27 uniós országban az előző évhez képest tízzel több, összesen 921 játékfilm készült.
Ebben már az új tagországok, Bulgária és Románia filmtermése is szerepelt.
Míg 2003-ban összesen 543 filmet forgattak le az Unióban teljes egészében az egyes országok produkciójában, 2007-ben már 711 nemzeti alkotást jegyeztek fel. A további 210 film pedig úgy köthető az egyes tagországokhoz, hogy azok koprodukciós túlsúlyával készült.
A leginkább Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban lendült fel a produkciós kedv. A franciák tavaly 133 saját gyártású és 52 koprodukciós többséggel készített filmmel álltak elő, 6 saját és 15 koprodukcióssal többel, mint 2006-ban. A spanyoloknál 115 saját és 30 koprodukciós film készült, 6 sajáttal és 6 koprodukcióssal több, mint előző évben. Az olasz filmgyártás 109 filmet jegyzett 2007-ben, ebből 93 volt a saját produkció, hárommal több mint 2006-ban, a koprodukciók száma pedig egy év alatt néggyel nőtt, összesen 16-ra.
A növekvő tendenciával szemben a jelentés szerint például Magyarországon és Svédországban 2007-re erőteljesen visszaesett az elkészült filmek száma. Nálunk 18-cal, a svédeknék 16-tal kevesebb mozifilmet jegyeztek. Az elemzés ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a csökkenés annak is betudható, hogy a 2006-os évben kiugróan nagy számban készültek filmek a két országban, s 2007-ben úgymond a normális szintre került vissza mindkét ország filmgyártása.
Az európai filmek piaci aránya megtartotta és kissé növelte is a 2006-ban elért erős pozícióját, így a részesedése egy év alatt 28,6 százalékról 28,8 százalékra kapaszkodott fel. Az elmúlt öt évre visszatekintve ez jelentős eredmény, hiszen 2003-ban még csak 25 százalékot ért el az európai filmek vetítésének aránya a tagországok mozijaiban.
A 28,8 százalék jelentős részét a franciák (8,5 %), a britek (6,7 %9), az olaszok (4,1 %) és a németek (3,9 %) filmjei vitték el.
A növekedést az elemzés a nemzeti filmek kitörő hazai sikereinek tudja be. Az unióban egyébként az európai produkciók közül továbbra is a franciákból vetítenek a legtöbbet a tagországokban. A francia film saját hazájában 2007-ben 36,6 százalékban töltötte meg a piacot. (2006 rekordév volt a galloknál: akkor 44,6 százalékot ért el a vetítéseken a hazai filmek aránya.)
Közben az amerikai produkciók piaci részesedésése kissé csökkent az uniós országokban: a 2006-os 63,5 százalékhoz képest 2007-ben 62,7 százalékra csúszott le.
A jegyeladások számát tekintve az európai toplistát tavaly egy brit-amerikai koprodukció és két amerikai sikerfilm vezette: a Harry Potter és a Főnix rendje (38,4 millió néző), A Karib-tenger kalózai: A világ végén (36,6 millió néző) és a Harmadik Shrek (36 millió néző). Az első tízbe még egy európai túlsúlyú, brit-francia-német-amerikai film tudta magát beverekedni hetedikként: A Mr. Bean nyaral (15 millió néző). Az első húszba pedig az európai produkciók közül a Piaf című francia zenés életrajzi dráma jutott be utolsó előttiként több mint 7 millió nézővel.
2007-ben 28 magyar film került a hazai mozikba, a legtöbb nézőt az SOS szerelem című alkotás vonzotta, amelyet több mint 238 ezren néztek meg. A bemutatott filmek zöme, 104 alkotás amerikai produkció volt, ezt követték a magyar filmek, míg a harmadik helyen 16 filmmel a francia alkotások álltak - jelentette a februárban a távirati iroda a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmirodájának adatai alapján.
