Tóth György elmondta, hogy a négyemeletes épület mögött a Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Vöröskereszttel közösen sátrat állítottak fel, ahol palackozott vizet és ételt osztanak a károsultaknak. Ha szükséges, felkísérik őket lakásukba, hogy magukhoz vegyék legfontosabb tárgyaikat, továbbá erre képzett kollégáik beszélgetnek velük, segítenek nekik a történtek feldolgozásában.
Az alezredes beszámolt arról, hogy a balesettől függetlenül korábban megalakult úgynevezett krízisintervenciós csoport tagjai szállítják a lakókat a házuk és ideiglenes otthonuk között, sőt közreműködnek a sérült épületben maradt háziállatok etetésében is. A társasházban lakó egyetlen kutya elpusztult a robbanáskor, de több macskáról, s egy nyúlról, továbbá a szobanövényekről is gondoskodni kell.
Tóth György beszámolt arról, hogy az épületben és környékén pénteken is folytatódik a romok eltakarítása, s az eset kapcsán rendőrségi és munkaügyi vizsgálat indult.
Az MTI tudósítója az igazgató engedélyével bemehetett az épületbe, ahol azt tapasztalta, hogy az ingatan falai több helyen megrepedtek, a vakolat lehullott, az ajtók némelyike kiszakadt a helyéből, a padlót a kitört ablakok üvegszilánkjai borítják, elvétve vérfoltok is láthatóak.
A katasztrófavédelmi igazgató közölte, hogy az épületet helyre lehet hozni, erre több elképzelés is van, de bármelyiket is választják, a házat a főtartó elemekig vissza kell bontani, s újra kell építeni. A kivitelezés több hónapot vesz igénybe, addig a lakók rokonoknál, az önkormányzat által biztosított lakásokban, szociális otthonokban lakhatnak.
A helyreállítás első lépése, hogy az összes ingóságot ki kell hozni a helyiségekből. Ezt az alagsorban az nehezíti, hogy a detonációtól leszakadt födém miatt a szakemberek csak négykézláb tudnak közlekedni, illetve valószínű, hogy a tulajdonosok egy részének nincs pénze teherautót bérelni a berendezési tárgyak elszállítására. Ez utóbbi probléma megoldásában a katasztrófavédelem saját járműveivel próbál segíteni - mondta.
Tóth György a katasztrófa lehetséges okával kapcsolatban megjegyezte: a fúrógép műszerének elvileg jeleznie kellett volna, hogy a gázcső az útjában van, s rendelkezniük kellett közműtérképpel is. Nem zárható ki, munkatervezési és munkavédelmi okok is közrejátszottak abban, hogy a 160 milliméteres gázcsövet mégis átfúrták, s a tragédia bekövetkezett, továbbá gond lehetett a gázcsövek illesztésével is, a robbanékony elegy ugyanis nem szivároghatott volna be a ház alá.
Az igazgató arra kérdésre, miért volt szükség több órára a sérült gázvezeték elzárásához, azt mondta: a gázvezeték-rendszer kiépítésének arányos költségei miatt nem raknak minden házhoz elzárót. A hivatalos szakaszoló szerkezetek elzárásakor pedig a város nagy része gáz nélkül marad, ekkora területen a szolgáltatás újbóli beindítása pedig rengeteg veszélyforrást rejt magában. Ezért probléma esetén a vezetéket egy megfelelő ponton kiássák és oda építenek be egy elzárót.
A gázrobbanás szerdán, Pécs Uránváros városrészében, az Ybl Miklós utcában történt, amikor egy kábelszolgáltató cég munkatársai "irányított fúrást" végeztek a négyemeletes társasház előtti munkagödörben és elvágtak egy gázvezetéket. A gáz több órán át ömlött a sérült vezetékből.
A balesetben összesen tizenegyen sérültek meg. A kórházba szállított négy lakó közül egy idős nő szerdán este belehalt sérüléseibe, a többiek már elhagyhatták a gyógyintézményt.
A lakókat kiköltöztették, káruk rendezéséről a velük szerződött biztosító társaságok haladéktalanul gondoskodnak; a károsultak a pécsi önkormányzattól pénteken 200 ezer forintos gyorssegélyt, a Magyar Vöröskereszttől ételcsomagot kapnak.
