Akik kibulizták
Egyébként a szigorú kritériumrendszert nem kerülhette el senki az Unión belül, mégis akadnak különbségek az alkalmazásában. Mindenek előtt azonban fontos megjegyezni, hogy ezt a tesztet nem Brüsszelből adják, hanem mindig a saját országban kell megalkotni, és később ezt kell egyeztetni az Unióval.

Ma Európában kétféle elbíráló rendszer létezik: vagy egy kulturális tesztnek vetik alá a filmet (pl. így csinálják Németországban, az Egyesült Királyságban, vagy Máltán), vagy egy meghatározott követelményrendszer bizonyos fokú teljesítésével (pl. Hollandia vagy Észtország), amelyben 7-8 követelményből 3-nak kell megfelelni.

Ebben az ügyben ma már mindenkinek Németország az etalon. Náluk állítólag elég az is, ha fél percig legel öt tehén egy fekete-erdei faluban. Ez ugyanis a nemzeti identitás ürügyén elszámolható, (hagyományok, szokás, Németország népszerűsítése stb.) legalábbis az Eu szerint… (de épp most lehet azt is hallani, hogy a közeljövőben általános szigorítást akarnak bevezetni a többi ország kapcsán is: a szlovákoknál, és a németek is megint előkerültek, meg akarják fúrni a engyelek 22 százalékos adókedvezményét, amiről a Lengyel Filmintézet igazgatóhelyettese ezt nyilatkozta: "szükségünk van az adókedvezményre, hogy a nagy hollywoodi és európai filmek ne Bulgáriát, Romániát vagy Magyarországot válasszák, hanem minket."
Ha belehúznak, akkor velük tényleg nem tudjuk felvenni a versenyt, sajnos.

Nézzük tehát az új kritériumrendszert
A hivatalos álláspont szerint az új magyar törvényjavaslatban egy objektív, értékközpontú és demokratikus rendszer lett megalkotva. Eszerint összesen 32 pont adható, aminek egy részét a kulturális, másik részét a gyártási részben lehet beszerezni.

Az annyit sulykolt kulturális értékek pontokba szedve gyűjthetőek be mostantól. Tehát pontozható, (1) ha a film témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, továbbá, ha (2) a film történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos. (3) Akkoris adnak pontot, ha a filmbeli szereplők a magyar, vagy az európai kultúra szempontjából fontosak, vagy ha (4) ha a film az európai szokásokat, vagy életmódokat mutatja be. (5) Azt is pontozzák, ha a film felismerhetően magyar, vagy európai helyszínen játszódik.(6) Ha a filmforgatókönyve kulturális értéken alapuló mű (regény, vagy akár képzőművészeti, vagy zenei alkotás) adaptációja. (7) Ha a film a legfontosabb európai kulturális értékek (sokszínűség, szolidaritás, tolerancia, egyenjogúság, kisebbségvédelem) hordozója. (8) Ha a film a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja.



Ez eddig 8 pont. Az említett 16 pontot elvileg meg lehet csinálni a maradék 24 pontból, „akár egy” Terminátornak” is, viszont a legfontosabb az, hogy legalább 2 pontot teljesíteni kell az előbb felsorolt 8 pont közül. Mondjuk magyar helyszínen játszódik és hirdeti a toleranciát…nem, ez tényleg nem a Terminátor.

Lássuk be: jelen pillanatban nehéz elképzelni, hogy ez működjön, de talán ki lehet valahogy sakkozni, elvégre ez sokak érdeke. Persze azt is látni kell, ha egy film egy kulturális pontban teljesít, - például egy csángó család lehetetlen helyzetét mutatja be egy szövevényes történeten keresztül, amelyben beutazzák Moldáviát, Romániát és Magyarországot - akkor kapásból egy csomó más kategóriában is könnyen befuthat. Sőt, nehéz elképzelni, hogy bármilyen magyar film (ami nem a seggre esésre és az ökörködésre épül) ne feleljen meg ennek a kritériumnak. Csak hát a nagy pénz nem ebben van, és végülis ez működteti a stúdiókat.

Gyártási feltételek
Pontot adnak a gyártási feltételeknél azért, ha az alkotók és a készítésben résztvevők (rendező, producer, operatőr, forgatókönyvíró, fő - és mellékszereplők, zeneszerző, művészeti igazgató/production designer, jelmeztervező, vágó, maszkmester) mennyire kötődnek az Unióhoz. Azonban akkor sincs veszve semmi, ha nem EU-s állampolgárról van szó, abban az esetben, ha valamikor már nyert nemzetközi filmfesztiválon díjat bármilyen kategóriában. Itt megint elvetél a Terminátor…



Pontot adnak azért, ha valamelyik EGT állam nyelvén készül a film, vagy ha a forgatás helyszíne Magyarországon van (ebben a kategóriában nem feltétel, hogy szerepeljen is benne) továbbá azért, ha az utómunka végzésének helye szintén Magyarország.

Továbbá azért, ha „a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás.”
(És ezek sem a Terminátorra lesznek igazak.) Tehát ezekből jön össze a lehetséges 32 pont.
Ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy teljesíthetetlen (nem az, ki lehet játszani, lásd Németország esete a tehenekkel), hanem az, ha valaki talál egy olyan helyet (mondjuk Európán kívül), ahol ilyen kompromisszumok nélkül forgathat, akkor nyilván nem fog idejönni. Hiszen miért is jönne, ha nem éri meg neki?

„Apróságok”
Más apróságokat is tartalmaz az idei módosítási tervezet. Az idei évtől viszont nemcsak szigorodik, hanem engedményeket is tesz az új filmtámogatási rendszer. A magyarországi telephely kizárólag a támogatás folyósításának lesz feltétele, a támogatás benyújtásának nem, tehát amikor valamelyik cég igényelni akarja majd a támogatást, akkor még nem, csak ha megkapja, akkor kell magyar telephellyel rendelkeznie. Továbbá adókedvezménnyel jár, ha a megítélt támogatás 20 százalékát a film készítői más tagországban költik el.

Lejjebb vitték az úgynevezett „alacsony költségvetésű filmek” besorolásának értékhatárát 500 millió forintról 237 millióra. Erre azért volt szükség, mert ez sokkal jobban tükrözi a hazai állapotokat, hiszen nálunk megközelítőleg ennyi a filmek gyártási költségének átlaga. Ebbe beletartoznak a nagy költségvetésű és az ún. „nehéz filmek” is. (utóbbiak azok, amelyekre esély sincs, hogy megtérüljenek olyan kevés emberhez szólnak, ezek a rétegfilmek, az első filmek, kisebbségekről szóló filmek stb.) fő szabály az, hogy a közvetlen és közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható, koprodukciós alkotásoknál a magyar hozzájárulás 50 százaléka a limit. Ez alól kivételek az alacsony költségvetésű filmek, ahol 90 százalék a támogatás felső határa. Úgynevezett "nehéz filmnek" a javaslat szerint az minősül, amelynek várhatóan nem térül meg a gyártási költsége. Itt a támogatás aránya szintén 90 százalék, de minden további megkötés nélkül. Sőt a támogatás a gyártási költség egésze is lehet, ha a film a kulturális sokszínűséget szolgálja.

Arról, hogy erről pontosan mi a filmszakma véleménye, még nem tudni. Az üzletemberek viszont szívják a fogukat. Ez biztos.