Juhász Attila kiemelte: az 1977-es Moncloa-paktumot nagy nemzeti "összeborulásként" szokták megjeleníteni, de a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy bizonyos szervezetek, társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetek - rövid távon - lemondtak saját érdekeik vagy jogosultságaik egy részéről.
Ma Magyarországon sem a politikai szereplők, sem az érdekszervezetek között nem lehet azt látni, hogy bárki is hajlandó lenne lemondani rövid távú érdekeiről a hosszabb távú haszon reményében - hangsúlyozta a politológus.
Szomszéd Orsolya szerint is nehéz lenne egy Moncloa-paktumhoz hasonló társadalmi-gazdasági megállapodást létrehozni Magyarországon, éppen a sokat emlegetett megosztottság miatt.
Az elemző rámutatott, hogy a Moncloa-paktum esetén más volt a spanyol belpolitikai helyzet, mások voltak a nemzetközi viszonyok is. A politológus emlékeztetett, Spanyolországban népszavazást tartottak arról, hogy egyetértenek-e az emberek a politikai reformtörvénnyel. Kérdés, hogy a Fidesz is szeretne-e ilyet - tette hozzá.
Juhász Attila szerint a Fidesznek három célja lehet a társadalmi kompromisszumkereséssel.
Egyrészt, azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc egyeztető, konszenzusos politikaként tekint a kormányzás új szakaszára, a Fidesznek rövid távon az lehet a célja, hogy felmutassa: az ellenzéki párt is képes ilyen konszenzusos politikát vinni - mondta a politológus.
Másrészt, az Erős Magyarországért programhoz kapcsolódóan, a párt kormányzati kompetenciáját szeretné megmutatni - tette hozzá.
Harmadrészt a választóknak szóló üzenetről van szó hosszabb távon: a népszavazási kampánnyal összefüggésben megjelenített politika és egy lehetséges kormányzati politika közötti távolságot ugyanis szűkíteni kell. Készülni kell a kormányzásra abból a szempontból is, hogy sokak számára népszerűtlen intézkedéseket is meg kell majd hozni. Tehát kompromisszumkészséget kell mutatnia a Fidesznek - tette hozzá.
Szomszéd Orsolya is úgy vélte, hogy az Orbán Viktor által szorgalmazott új egyezség válasz a miniszterelnök által hangoztatott párbeszéden alapuló kormányzásra, elindul a vetélkedés, ki tudja hitelesebben képviselni, hogy képes a társadalmi konszenzus létrehozására.
Az elemző szerint a Fidesz kommunikációs offenzívát indít, de a pártnak nem kell túl nagy erőfeszítéseket tennie annak érdekében, hogy még jobb helyzetbe kerüljön. Ráadásul ez az időszak arra is jó, hogy Orbán Viktor saját imázsát építse - mondta.
Az elmúlt időszakban a mérsékeltebb hangnem volt jellemző a Fidesz részéről, és ez eddig "bejött". A konfliktuskerülő, kompromisszumkereső politika időről-időre előkerül, hiszen szavazatokat lehet vele gyűjteni. Ugyanakkor köztudott, hogy a politikának nem konfliktusmentesség az alaptermészete - mondta a politológus.
Nyert helyzetből a Fidesz most olyan stratégiát épít, amivel stabilizálni tudja a népszavazáskor megszerzett támogatókat - tette hozzá Szomszéd Orsolya.
A Népszabadság keddi számában idézte Stumpf Istvánt, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, aki szerint a Fidesz kormányzását az átmenetet szabályozó társadalmi szerződéssel kell kezdeni.
Stumpf István szerint egy nagy, széles társadalmi-gazdasági megállapodást kell kidolgozni, hogy ezt Orbán-paktumnak fogják-e hívni a Moncloa-paktum nevére is utalva, az kérdéses. A Moncloa-paktum 1977-ben Spanyolországban a diktatúrából a demokráciába való átmenet békés, bosszúmentes útját jelölte ki.
Orbán Viktor az MTI-nek nyilatkozva ezzel kapcsolatban kiemelte: a Magyarországon létrejött új többség, amely a népszavazáskor átütő erővel meg is mutatta magát, arra való, hogy Magyarországon új egyezségek jöjjenek létre, mert a régiek felbomlottak.
Szerinte Magyarország és a külvilág között és az országon belül is szükség van jó néhány egyezségre.
