ORTT-paródia

"Amennyiben a jelenlegi szabályozás változatlan marad, az ORTT – a sorsolás rendjének szabályozásával – igyekszik részleges megoldást találni e tarthatatlan helyzet orvoslására" - jegyzi meg a médiahatóság, utalva az utóbbi években az eljárás számos kétséget vetett fel.

Évente sorsolják ki a társadalmi szervezeteknek fenntartott helyeket, s a legutóbbi, március végi alkalomkor ismét megesett, hogy egyetlen személy "sok" civil szervezet megbízottjaként járt el, mégpedig úgy, hogy "a képviselet szakmai, szervezeti indokai nem voltak felismerhetőek".

Ez az eljárás kétségeket ébreszt mind a képviselő és az általa képviselt szervezet kapcsolatának mélysége, mind az így jelentkező civil szervezetek függetlensége iránt - írják, megemlítve, hogy előfordul az is: különböző szervezeteket képviselve ugyanaz a személy több kuratóriumban is tagságot nyert.

Az ORTT egyben hiányolta annak pontos meghatározását, hogy mely civil szervezetek vehetnek részt a médiairányításban, megjegyezve, "így olyanok is kuratóriumi tagsághoz jutnak, amelyek érdemi munkára nem képesek".

A médiahatóság mindezek alapján arra kéri a parlamentet, hogy a jelenlegi szabályozás helyébe a következő sorsolásig olyat állítson, "mely hatékonyan biztosítja a független társadalmi ellenőrzést".

Ha ugyanis a civil delegáltak kiválasztására vonatkozó szabályozás nem garantálja, hogy e delegáltak alkalmasak legyenek a civil társadalom értékeit képviselni, akkor a civil felügyelet formálissá válik, és nem ellensúlyozhatja a parlamenti pártok közszolgálati médiára gyakorolt befolyását - érvelnek.

Mint arról az MTI egy hónapja beszámolt, félszáz szervezetet képviselt a médiakuratóriumok civil helyeinek idei sorsolásán egy olyan ember, aki március óta a Magyar Rádiót felügyelő testület egyik kormánypárti delegáltja.

A történet főszereplője, Hárshegyi János akkor úgy nyilatkozott, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy - mintegy ötven - civil szervezett meghatalmazottjaként járt el múlt pénteken; "aki megkért, annak elvállaltam" - mondta, hozzátéve, szerinte inkább megtisztelő, hogy évtizedes médiatapasztalatait azzal ismerik el, hogy rendre felkérik, képviselje őket a médiakuratóriumok sorsolásakor.

A Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány honlapján olvasható, illetve a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány által az MTI-nek megküldött taglistákból az derül ki: a kuratóriumi rendszer 1996-os bevezetése óta Hárshegyi Jánost összesen hétszer delegálta civil szervezet a három testület valamelyikébe.

Ötször az MTV-nél, egyszer-egyszer a másik két intézmény valamelyikénél kurátorkodott, egy eset kivételével sportegyesületek (kutyaszánhajtók, Magyar Sportszövetség, különböző távol-keleti küzdőágak szerveződései) képviseletében; delegálti előélete jóval hosszabb, mint Pós Péteré, az ABOSZ elnökéé, aki a közrádióban kétszer, az MTV-ben egyszer lehetett a civil kontroll részese.

Ugyanakkor Hárshegyi János is talált "legyőzőre", mégpedig Gráf Csilla személyében, aki eddig egy híján egy tucat kuratóriumi tagságot mondhat magáénak: a köztévében hat, az MR-ben négy, a Dunában egy esztendőt tölthetett társadalmi delegáltként, szinte minden esetben más-más szervezet színeiben, és az is megesett, hogy egy időben két közmédium felügyeletében is szerephez jutott.

Delegálta őt a Közéleti Önképzőkör éppúgy, mint a Magyar Vívó Szövetség, a Kalász Katolikus Asszonyok-lányok Szövetsége, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a Regnum Marianum Sport Egyesület, a Magyar Katolikus Családegyesület, de a Hangya szövetkezeti mozgalom is.

Külön érdekesség Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat egykori elnökének esete, akit tavalyelőtt "sajátjai", tavaly az ukránok delegáltak a Magyar Rádió Közalapítványba, ahol az MTI információi szerint idén román színekben nyerhet mandátumot.