Az új fű nem csak a marhák által felbüfögött metán mennyiségét hivatott csökkenteni, hanem jobban fogja tűrni a meleget is. Így a gazdálkodók a melegedő éghajlat ellenére fenntarthatják állományukat, amelyek egyszerre kevesebb metánt is fognak termelni, így kevésbé járulva hozzá a további felmelegedéshez.
A Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) számításai szerint a metán 14,3 százalékkal járul hozzá az emberiség okozta globális felmelegedéshez. Egyetlen tejelő tehén egy nap alatt 550-700 liter metánt termel.
A metánt igazából nem is a marha, hanem a bélrendszerében élő, emésztést segítő mikrobák bocsátják ki, miközben a növényi cellulózt lebontják. A Gramina az új fűfélében a Q-metil-transzferáz enzim termelését fogja blokkolni. Ezáltal a fű emészthetősége megnő, anélkül, hogy a felépítésében változás következne be - így kevesebb metán keletkezik az emésztése során. A vállalat mérsékelt égövi füveken laboratóriumban és üvegházban már tesztelte a változtatást, a terepi kísérletek most következnek.
Néhány tudósnak azonban kételyei akadnak az eredményességet illetően. Alistair Macrae, az Edinburgh-i Egyetem oktatója szerint a túl sok könnyen emészthető szénhidrát valójában növeli a marhák által felbüfögött metán mennyiségét - ugyanis a bél mikroflórája ezeket nagyobb arányban alakítja propionsavvá. A propionsav pedig savasabb környezetet teremt, ami több metánt eredményez.
Ian Givens, a szintén brit Readingi Egyetem állattanprofesszora is úgy vélekedik, hogy a jobban emészthető táplálék növelheti a tehén abszolút metánkibocsátását, de a termelékenység növekedésével együtt így egy liter tejre kevesebb metán jut.
