Új képek az aukción
Kedd reggeltől látható a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának anyagát bemutató kiállítás a galéria Falk Miksa utcai termeiben. A parádés kollekciót, több mint kétszáz 19. és 20. századi festményt és néhány korai Zsolnay porcelánt, május 26-án árverezik
2008. május 13. kedd 11:31 - Hírextra
A kétszáztizennyolc tételének csaknem a felét, 104 művet indítanak milliós kikiáltási árról. Kilenc esetben nyolcszámjegyű összegről, tíz millió forintot meghaladóan, két esetben 20 milliós kategóriából indulhat majd a licit.
Az anyagban képviselve van a magyar festészet krémje, olyan nevekkel, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János, Ziffer Sándor, Mednyánszky László, Egry János, Berény Róbert, Kádár Béla, Márffy Ödön. Ismert, sokszor reprodukált, hivatkozott művek és lappangó, az ismeretlenségből most előkerült darabok dobogtathatják meg a gyűjtők szívét.
Legdrágábban, 22 millió forintért egy Vaszary János művet, az 1906-os Interieurt kínálják. Ez a festmény is ott volt a Magyar Nemzeti Galéria februárban zárult, reprezentatív Vaszary-kiállításán. A festő fekete korszakát váltó, színesedő, fényekkel-árnyékokkal lazává oldott, átlósan szerkesztett jelenetben egy fekvő nő alakja emelkedik ki a háttérből. Vaszarytól még hét képet tartalmaz az aukciós lista: egy, a 20-as évek második felében készült színpompás virágcsendéletet 15 millió forintért, és további rajzokat, akvarelleket, olajképeket 150 ezer és 2,8 millió forint között.
Farkas István 1938-ra datált, Sétány című, drámai hangulatú képén még világos a tengerparti táj, de már tragikusan sötétek az alakok. Hasonlóan a többi, a lét tragikumát kifejező festményéhez, itt is egymás mellett áll a két főalak, de már nem tartoznak össze. Ezt a háttérben, a padon ülő pár jelenléte csak felerősíti. A jelzés nélküli, de minden kétséget kizáróan jellegzetes Farkas István műért 20 millió forintról lehet versenybe szállni.
Berény Róbert Pipás csendélete egykor Fruchter Lajos gyűjteményének fő darabja volt. 1931-ben így publikálták a Magyar Művészetben. A gyűjtemény széthullásával a képnek is nyoma veszett. S most, hosszas lappangás után került elő, hogy 15 millió forintért egy újabb kollekciót gazdagítson.
Most bukkant fel egy jelentős Ziffer Sándor kép, a Nyugvó akt is (8,5 millió forint). A müncheni Secession 1914-es nemzetközi kiállításon nagy sikert aratott Ziffer művek ma lappanganak és csak egyről, a Pihenő aktról, az aukciós kép párdarabjáról ismert egy fekete-fehér fotó. Ezek stílusát a festő stilizált naturalizmusként határozta meg. Egy korábbi,
1910-ben készült, és az 1911-es párizsi Szalonon kiállított, a kontúrokkal operáló Ziffer mű, a Kilátás az udvarunkra 5 millió forintról licitálható.
Bár a Vasárnap délután csak feltételezhetően szerepelt Fényes Adolf 1912-es, Ernst Múzeum-beli kiállításán, a kép motívumai azt erősítik, hogy az ott kiállított csendélet ciklus darabja. Az ismeretlenségből előkerült, méretes, dekoratív vászon 15 millió forintra van árazva.
Százhetvenhárom éve, Bécsben láthatta kiállítva idős Markó Károly Vénusz és Ámor című klasszicista festményét a közönség. Akkor, 1835-ben, minden valószínűség szerint Geymüller bécsi bankár mutatta be a Képzőművészeti Akadémián a számára készült képet. A festmény nagy hatással volt a kortársakra - Franz Strotzberg, aki korábban Markó tanítvány volt, és Barabás Miklós, le is másolták. Mindkét másolat ismert, az osztrák mester képét a Nemzeti Galéria őrzi, a Barabás mű magyar magántulajdonban van. Az eredeti olajképet 1921-ben, az osztrák fővárosban elárverezték, és azóta ismeretlen helyen tartózkodott. A most felbukkant, múzeumi értékű festmény, a magyar klasszicizmus kiemelkedő darabja, minden bizonnyal megsokszorozza 6,5 milliós kikiáltási árát
Három finom, pasztell női portréval és két grafikával van jelen az aukción Rippl-Rónai József. A katalógus címlapjára is kiemelt, sárgában, vörösben játszó Bözsike (Rippl Erzsébet) arcképe 12 millió forintért lehet valakié. Ugyanennyit kérnek a Kalapos nő csokorral című pasztellért. Míg a Vöröshajú nő, amely minden bizonnyal Zsolnay Júliát ábrázolja, 8,5 millió forintról indul.
Tíz éves elvonultságából 1894-ben visszatérő, újra dolgozni kezdő Szinyei Merse Pál arra készült, hogy előveszi a Pacsirta témát (az 1882-ben készült, tájba helyezett női aktot). Meg is kezdte a kompozíció előkészítését, s bár az új Pacsirta soha nem készült el, Szinyei festett egy aktvázlatot. Ezen a reflexszínek használatának tökéletesítése, a testen és környezetében játszó fény-árnyékhatások könnyed kezelése egységbe fogják a táj és akt kettősét, s kései tájképeinek méltó párjává avatják e ritka, alakos plein-air alkotást. Ezért a méretes vászonért 15 millió forint a kikiáltási ár.
Forrás: MTI