A frakcióvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vita mégsem felesleges, hiszen ennek kapcsán át lehet gondolni az államháztartás adott évi működését. Úgy vélte, ebből a megközelítésből a jelentésnek nem lehet örülni, "hiszen látható, a kormányzás rossz, nem az elvártak szerint látja el feladatát".
Felhívta a figyelmet ara, hogy az ÁSZ-nak 80 tervezett ellenőrzése volt, eggyel több, 81 valósult meg, ez némi csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A csökkenés évek óta folyamatos - tette hozzá.
Herényi Károly bírálta a kormány költségvetési politikáját, azt az osztogatást, amit a kormányalakítás után valósított meg a kabinet. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezen intézkedések következtében megszorítások következtek. Bírálta Gyurcsány Ferencet is, aki szerint az utóbbi hetekben ismét hangulatjavító intézkedésekről döntött a kormányfő.
Az MDF frakcióvezetője kitért arra, hogy az utóbbi években romlott az önkormányzatok gazdasági helyezte. Úgy vélte, indokolt az MDF azon javaslata, amely korlátozná az önkormányzatok hitelfelvételét.
Ékes József (Fidesz) felszólalásában szintén foglalkozott az önkormányzatok helyzetével. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy soha ennyi helyi időközi választás nem volt, és soha ennyi polgármester nem mondott még le. Úgy vélte, ez az önkormányzatok helyzetének romlását jelzi.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta: törekvésük a képviselőket mindig a tényekről tájékoztatni, emellett számukra nem az a lényeg, hogy az ÁSZ milyen szervezeti felállásban dolgozik.
"A szervezet valahol meghúzódik a munka mögött. A produktum a lényeg" - fogalmazott az ÁSZ elnöke.
A számvevőszék által elkészített közpénzügyi tézisekkel kapcsolatban kitért arra, hogy ezekből nagyon sok gondolat hasznosult kormányzati tervekben, beépült az országgyűlési viselkedésbe, visszatükröződik a hozzáállásban.
Meglátása szerint a költségvetés előkészítésének munkája elmozdult abba az irányba, ami a szervezeti, intézményi garanciákról szól. Kiemelte: az igazán fontos az, milyen időben készül el a költségvetési irányelv, ez publikus-e, van-e személyi, politikai ráhatásra változatás, "belenyúlás" az anyagba.
Az ÁSZ elnöke a költségvetés tervezése kapcsán arról beszélt, hogy az intézményi háttér mellett a túlköltekezések elleni biztosítékoknak, jogi garanciáknak kell beépülniük a költségvetési folyamatba. Mint mondta, jó néhány garancia be is épült, így nem ott tartunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Kovács Árpád kitért arra is, hogy a központi büdzsé rendszere az egyetlen olyan költségvetést érintő szabályozás Magyarországon, amelynek nem teljesülése sem polgárjogi, sem büntetőjogi következménnyel nem jár. Kifejtette: a zárszámadásban az Országgyűlés elfogadja a beszámolót, ezzel felmentést ad az előző évi gazdálkodás hibái alól, nincs jogi szankció.
Mint elhangzott, abban egyetértés van, hogy a jelentős költségvetést érintő hibák esetében polgárjogi, esetleg büntetőjogi szankciók is legyenek. Hozzátette: olyan szankciók kellenek, amelyek elősegítik a gazdálkodás fegyelmét. Kovács Árpád szerint semmiféle szakmai szervezet, hivatal, főtanácsadó, és az ÁSZ sem vonhatja el a kormány, az Országgyűlés politikai, alkotmányos jogait. Nem menthető fel senki a felelősség alól. Ha valakinek vétójoga lenne, akkor ehhez felelősség is tartozna - szögezte le.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.
