Kuba: a helyzet reménykeltő, de komoly

A Magyarországon akkreditált kubai nagykövet ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy még nincs vége a "túlélést" biztosító rendkívüli időszaknak a Karib-tengeri szigetországban.

Dömény Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főmunkatársa és Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője egyetértett abban, hogy nagyszabású gazdasági és politikai reformok részei az elmúlt hetekben bevezetett hangulatjavító intézkedések. A kubai vezetés azonban apró, óvatos lépésekkel szeretné megvalósítani az átalakulást - mutattak rá az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Dömény Zsuzsa szerint az 1968-as magyarországi gazdasági változtatásokhoz hasonló az óvatos piacnyitás Kubában. A két-három éve elkezdődött folyamat első időszakában a nyersanyag-kitermelésre és a turizmus fejlesztésére helyezett hangsúlyt a kubai vezetés, ezt követte a mostani intézkedéssorozat - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a reformoknak teljes gazdasági nyitás lesz a vége. A teljes átalakítást pedig politikai átrendeződés is követi, de egyelőre nem tudni, hogy a kubai vezetés meddig megy el a politikai nyitásban - mutatott rá.

Fischer Ferenc szerint sem választhatók el egymástól a gazdasági és a politikai reformok. A szakértő úgy vélte: a kubai vezetés legalább középtávú tervéről van szó, amelyben úgy akarja átalakítani a gazdaságot és a társadalmat, hogy átmentse saját politikai hatalmát. A politikai elitet úgy szeretnék átmenteni, hogy "ne jöjjön vissza Miami". A kubai társadalom ugyanis nem fogadná örömmel, ha hirtelen visszatérnének az Egyesült Államokba emigráltak, vagy amerikai turisták árasztanák el az országot. Széles tömegeket érintene például, ha az emigránsok vissza szeretnének térni egykori otthonaikba - hangsúlyozta Fischer Ferenc.

Az egyetemi tanár szerint a kubai vezetés sokat tanulhatott az 1989-90-es kelet-európai változásokból, a kínai és a vietnami folyamatokból is.

Dömény Zsuzsa is úgy látja, hogy a kínai reformokat tekinthetik példának a kubaiak, ugyanakkor adódik a kérdés, hogy egy 10 milliós nemzetgazdaság meg tudja-e valósítani ugyanazt, mint egy egymilliárdos. Ráadásul a mostani hangulatjavító intézkedések elmélyíthetik a szakadékot a különböző társadalmi rétegek között: számítógépet, vagy DVD-lejátszót ugyanis csak a gazdagabbak kubaiak engedhetnek meg maguknak. Eközben a legnagyobb problémát továbbra is az élelmiszerhiány, a lakáshiány és a közlekedési gondok jelentik a kubaiaknak - tette hozzá.

A mostani reformkísérletekkel elsősorban a fiatalokat szólította meg a kubai vezetés. Ez is azt mutathatja, hogy a 70 év körüli vezetői kör nem a következő generáció, hanem a fiatalabbakat, a 30-40 éveseket szánja utódként - mondta Dömény Zsuzsa.

Fischer Ferenc szerint a fiatalítással a mostani vezetés szeretné kiszélesíteni a támogatói bázisát a meglehetősen fiatal kubai társadalomban.

A szakember szerint Raúl Castro államfő az átmenet embere lesz a régi és az új rendszer között.

Kubában egy időben történik a korábbi szigorú gazdasági korlátozások enyhítése és a gazdaság komoly reformjainak bevezetése - jellemezte az ország helyzetét Soraya E. Álvarez, a karibi szigetország Magyarországon akkreditált nagykövete a távirati irodának adott nyilatkozatában.

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes években - az egykori szocialista világrendszer összeomlásával - Kuba teljesen magára maradt az Egyesült Államok gazdasági blokádjával szemben. A kubai vezetés ekkor döntött a rendkívüli időszak - periodo especial - bevezetése mellett, ami rendkívül szigorú gazdasági korlátozásokat jelentett a lakosság számára. Azt hangsúlyozta, hogy az ország vezetése kényszerhelyzetben volt, a rendkívüli intézkedések nélkül "humanitárius katasztrófával" kellett volna szembenézni Kubában.

A korlátozások enyhítése önmagában nem jelent reformokat, a kubai vezetés a mezőgazdaságban tervez elsősorban komoly változásokat, hogy biztosítsa az élelmiszer-ellátást - mondta a nagykövet. A kubai vezetés a közelmúltban hozott határozatot arról, hogy magánszemélyek tartósan bérletbe vehetik a művelés alá nem vett területeket. Reformléptékűnek tekinthető az is, hogy a magánszemélyek megvásárolhatják állami bérlakásaikat.

Soraya E. Álvarez külön hangsúlyozta, mekkora szerepe van a külső feltételeknek abban, hogy Kuba visszatérhessen a normális fejlődés útjára. A havannai vezetés elsősorban azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió júniusban mondja ki a Kuba ellen életbe léptetett szankciók megszüntetését. Brüsszel 2003 júniusában döntött a Kubával szembeni szankciókról, mivel a szigetországban politikai okokból súlyos börtönbüntetésre ítéltek 75 ellenzékit.

A szankciókat az Európai Unió időközben felfüggesztette, de nem vonta vissza. A nagykövet szerint viszont a büntető intézkedések eltörlését Kuba elengedhetetlen feltételnek tekinti, ha az Európai Unió ezt megteszi, a kubai vezetés kész a lehető legszélesebb párbeszédre Európával. Mint mondta, a kapcsolatok javítása - amire most minden lehetőség adott - nemcsak Kubának, hanem Európának, alapvetően a kubai befektetési lehetőségekkel élni tudó európai vállalkozóknak is érdekük lenne.