Művészeti iskolákkal foglalkozik a tárca

A javaslat kitér arra, hogy a tárca készítse el a vonatkozó jogszabályok módosítását és erről tájékoztassa a bizottságot.

A testület - az oktatási bizottság ellenőrző albizottságának jelentése alapján - felkéri a szaktárcát, hogy vizsgálja meg az alapfokú művészetoktatásban szükséges képesítések jogszabályi feltételeit is.

Az ellenőrző albizottság megállapította, hogy a művészeti intézmények minősítési eljárását azért kellett megindítani, mert 2001 után a finanszírozási lehetőségek bővülése, a normatívák emelkedése miatt ugrásszerűen megnőtt az ilyen képzésben részt vevő gyermekek száma, s több ilyen iskola létesült.

A tavalyi minősítési eljárásra az intézményeknek önként jelentkezhettek, ugyanakkor csak a minősített iskolák kaphatták meg a normatív támogatást. A 873 intézményből 56 nem adott be jelentkezést. Az albizottság jelentése szerint a minősítési eljárás megkezdése előtt több mint 300 ezer gyermek után igényeltek normatívát az alapfokú művészeti oktatásban, az eljárás megkezdése óta ez a szám mintegy ötvenezerrel csökkent. Ezek valószínűleg "fiktív gyermekek voltak".

Az albizottság megállapította ugyanakkor, hogy a minősítési eljárás jogi szabályozása nem egyértelmű, annak felülvizsgálata indokolt. Indokoltnak tartják a jogi szabályozás górcső alá vételét azért is, mert a képesítések megítélése körül bizonytalanságok voltak tapasztalhatóak. Az előminősítésen megbukott intézmények esetében a leggyakoribb hiányosságot az jelentette, hogy a tanároknak nem volt megfelelő végzettségük. Jelentős bizonytalanság volt tapasztalható a tekintetben is, hogy mi tekinthető megfelelő végzettségnek.

A Fidesz és a KDNP kisebbségi véleményeként, kiegészítésként került a beszámolóhoz, hogy a minősítési eljárásban nem szerencsés módon vegyültek a törvényességi, a hatósági és a szakmai ellenőrzési elemek és a jogorvoslati lehetőségeket nem biztosították.

A két ellenzéki párt képviselője kifogásolta azt is, hogy a minősítést végző testület több olyan dokumentum másolatát kérte be, amelyek az ott dolgozók és a tanulók személyes adatait tartalmazták. Arra a kérdésre, hogyan kezelik az igen nagy mennyiségű dokumentumot, az a válasz érkezett, "zárt helyiségben őrzik, és az eljárás után valószínűleg megsemmisítik."

Hoffmann Rózsa, az albizottság KDNP-s elnöke ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ezt az adatvédelmi biztos is aggályosnak találta.

Az ellenzéki képviselők felszólítják a kormányt, hogy állítsa le a törvénytelen adatgyűjtést és kezelést, és haladéktalanul intézkedjen az így gyűjtött és kezelt adatok megsemmisítéséről.

Szocialista képviselők ezzel szemben azt mondták, itt bizonytalanságról van szó, nem törvénytelenségről.

Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási államtitkára szerint az önkormányzati intézményben közfeladatot ellátó személyek adatai közérdekből nyilvánosak. Mindenkinek joga van megismerni, hogy a pedagógusnak, aki oktat, milyen végzettsége van.