Beszámolt arról, hogy Kalász Márton költő életműve elismeréseként, Ambrus Lajos pedig írói tevékenységéért érdemelte ki a díjat, amelyet 2004-ben alapítottak.
A Szépirodalmi Figyelő a saját anyagok mellett a teljes irodalmi palettáról tallóz, több mint ötven nyomtatásban, valamint az interneten megjelenő orgánumból válogat verset, prózát egyaránt. Az előző években a díjazottakról a szemle rovatban megjelent írások alapján döntöttek. Tavaly anyagi okok miatt szüneteltették a szemléző rovatot, de hogy meglegyen a díjazás folytonossága, a kuratórium tagjai az íróportrék alapján döntöttek a díjazottak személyéről.
A kuratórium tagja Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Bednanics Gábor, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Pápay György főszerkesztő.
Arra a kérdésre, vajon a jövőben újraindul-e a szemle rovat, Pápay György elmondta: mivel a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából ismét támogatásban részesülnek, a folyóirat újra 120 oldalon, új rovatokkal bővülve kerülhet az olvasókhoz.
Kalász Márton kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító és kritikus a kortárs magyar irodalmi élet kimagasló alakja. Jelentős költői életműve mellett meghatározó fontosságúak német irodalmi műfordításai. Több mint húsz kötete jelent meg, egyebek mellett a Hajnali szekerek, Próba, Ünnep előtt, s prózagyűjteményei a Fejér megyei képeskönyv és a Tizedelőcédulák. 2001-től 2007-ig a Magyar Írószövetség elnöke volt.
Ambrus Lajos József Attila-díjas író a nyolcvanas évek végén került Berzsenyi Dániel szülőfalujába, Egyházashetyére. Írásainak ez a poétikus, apró falucska az egyik állandó szereplője. 1988-ban jelent meg első regénye, az Eldorádó, majd a Szókalauz című esszékötet, a Szombathelyi képek, a Lugas, 2005-ben pedig Az én szőlőhegyem. Társszerzőként jegyzi A magyar bor útja és az Édes szőlő, tüzes bor című monografikus albumokat. Ambrus Lajos egyebek mellett az Év könyve díjban is részesült.
