Elvben minden intézményben szükség lesz olyan munkatársakra, akik beszélik a beás, illetve a romani nyelvet. A gyakorlatban ott lesz először erre szükség, ahol a két nyelv közül valamelyiket beszélők szolgáltatást akarnak igénybe venni, vagy ügyet akarnak intézni. Öt éven belül már döntően az összes közintézményben lesz ilyen munkatárs - fejtette ki Gémesi Ferenc.
A nyelvhasználat kiterjesztése az oktatás, illetve a közigazgatás terén évi ötvenmillió forintos plusz költséget jelent. Az igazságügyben a jelenlegi évi 250 milliós forrásnál várhatóan nem lesz többre szükség. Érdemben tehát félszáz milliót kell a költségvetésben az első évben hozzátenni a jelenlegi kiadásokhoz.
A szakállamtitkár elmondta, a törvény nem határozza majd meg, hogy egy intézményben hány beás és romani nyelvet beszélőnek kell dolgoznia. Gémesi Ferenc kiemelte: a romani nyelv esetében Magyarország azt is szeretné elérni, hogy önálló rádió- és televízióműsor induljon a nyelven a digitális átállás után.
Mint elhangzott, a nyelvhasználat kérdése szorosan összefügg az integrációval. A döntésben az is szerepet játszik, hogy segítsék a roma foglalkoztatottság növekedését.
A kormány a tervek szerint a jövő hét péntekig benyújtja a parlament elé a javaslatot, amelyet akár már idén elfogadhat az Országgyűlés. A kisebbségi nyelvhasználat kiterjesztéséhez nem kell törvényt módosítani, hiszen a kisebbségi törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény jelenleg is lehetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot.
Magyarország 1992-ben az elsők között csatlakozott a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához. Az első Gyurcsány-kormány idején merült fel, hogy a korábban vállaltakhoz képest további vállalást kellene tenni a roma nyelvek tekintetében - emlékeztetett Gémesi Ferenc.
