Horváth András levéltáros, az augusztusig megtekinthető kiállítás rendezője az MTI-nek elmondta, hogy a tárlaton 23 tárlóban mintegy 230 magánirat kapott helyet.
Felidézte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából felhívást tettek közé: olyan magániratokat kértek a fővárosiaktól, amelyek a közigazgatási, hivatalos levelektől eltérően ábrázolják Budapestet. 2006 óta a fővárosi levéltár minden magánszemélytől származó dokumentumot gyűjt - fűzte hozzá.
Megemlítette azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) levéltári kollégiumától tavaly kétmillió forintot, míg ebben az évben 1,5 millió forintot kaptak magániratok megvásárlására.
Buza Péter várostörténész szerint egy olyan történelemből, mint amilyet Magyarország, különösképpen Budapest megélt, mindig rettenetes mennyiségű értékes irat kerül elő. Ezek a dokumentumok törvényszerűen, nem véletlenül bukkannak fel - vélekedett.
"Ezek a kis üzenetek fontos üzenetek a nagy történelem megértéséhez" - mutatott rá a várostörténész, hozzátéve, hogy a kiállított anyag mindegyike "egy-egy regény", melyekből izgalmas, értékes történetek rajzolódnak ki.
A fővárosi levéltár kéri a budapestiek felajánlásait: olyan maradandó értékű magániratokat - naplókat, memoárokat, összegyűjtött levelezéseket, magánjogi szerződéseket, különféle peres iratokat vagy dokumentált fényképeket - várnak, amelyek segíthetnek Budapest történetének megismeréséhez, jobb megértéséhez.
A levéltár ajándékba, letétbe is elfogad ilyen iratokat, de vásárolnak is belőlük.
A levéltár az őrizetében lévő 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó peres iratok mellett az ,56 utáni büntetőeljárásokban érintettek visszaemlékezéseit is elhelyezné, ellensúlyozva ezzel a büntetőperekben megjelenő egyoldalú képet.
