Az állatvédők szerint ugyanis ez utóbbi sokkal hatékonyabb lenne a kóbor kutyák számának csökkentésére, s a hazai állattartási közállapotok normalizálására. A szervezet hangsúlyozza, hogy egyetért a kutyák egyéni azonosításával egy megfelelő kutyatartási kultúrával rendelkező országban, ám úgy vélik, hogy hazánkban erre még hosszú évekig várni kell.
A Fehérkereszt emlékeztet arra, hogy minden hazai állatvédő szervezet azon fáradozik, hogy csökkentse a kóbor ebek számát, jó gazdához való juttatással. Szerintük viszont ezt egyáltalán nem segíti, ha a gazdáik által megunt, kóbor állatokat a beléjük ültetett chip alapján azonosítják, majd visszajuttatják ahhoz az eredeti gazdájukhoz, aki előzőleg kidobta őket; ráadásul szerintük végrehajthatatlan az az elképzelés is, hogy az azonosító chipek árát a gazdák fizessék meg. Úgy vélik: olyan országban, ahol az emberek a megélhetésért küzdve tartanak házi kedvenceket, komoly kérdés, hogy vállalják e a chip költségét, vagy eleresztik az állatot.
Jelenleg a jó gazda gondosságával élő állattartók már önkéntes alapon is azonosíttathatják kedvencüket. Ugyanakkor az állatvédők attól tartanak, hogy ha ezt a törvény kötelezővé teszi - és ez alapján felelősségre vonhatóvá teszi az elkóborolt kutyák gazdáját -, akkor Magyarország rövidesen az "ellopott" ebek hazájává válhat, illetve számítani kell arra, hogy sokan titokban az állat halálát okozva szabadulnak meg kutyáiktól. Mindezek alapján a Fehérkereszt úgy véli, hogy a chipezés erőltetése helyett inkább a kedvezményes ivartalanítás országos bevezetésén kellene fáradozni.
Megítélésük szerint ezzel sokkal inkább lehetne az állattartókat ösztönözni arra, hogy a nem kívánt szaporulat ne végezze sintértelepeken vagy kóbor kutyaként közterületeken - így összességében ez jelentene első lépcsőben megoldást a hazai állattartási közállapotok javítására.
