Megtalálták Noé bárkáját?

Bár a bibliai írások a mai napig fontos történelmi és elsősorban hitbéli kiindulópontnak számítanak, sokan mégis inkább meseként, mint valóságos történetként tekintenek rá. A mese alatt viszont egészen mást értenek, mint például a Vukot.

A Biblia örök igazságokat tartalmaz, és olykor ijesztően pontos leírásokat arról, ami már napjainkban vált aktuálissá. (Például Csernobil katasztrófáját.) Az egyik legismertebb történet, Noé bárkájának „meséje” azonban reálisan szemlélve több sebből is vérzik. Fizikailag képtelenség, hogy Noé megérjen 600 évet, hogy az összes állatfajból egy hímet és egy nőstényt feljuttasson a bárkára, és az is, hogy több mint egy évet eltöltsenek özönvízben a saját kezűleg épített hajón.

Ennek ellenére a kutatók nem adják fel, hogy megtalálják az egykori bárka maradványait. A Törökország területén húzódó Ararát hegységben van egy érdekes alakzat (ez látható a képen), mely a tudósok szerint a bárka fennakadása miatt keletkezett üreg. A történet szerint ugyanis az állatokkal teli hajó megakadt egy hegyen, és ott is maradt, amíg el nem múlt az özönvíz.

A bárka maradványait állítólag szerzetesek találták meg évszázadokkal ezelőtt, és a bárkából eredeztetett tárgyakat a „nagyközönségnek” is megmutatták. A 19. század végén Nouri főesperes látni vélt egy hóval borított hajót pontosan azon a helyen, amit a Biblia is említ. A 20. század közepén fadarabokat is találtak ugyanezen a területen, azonban a kezdeti lelkesedést letörte a kormeghatározási vizsgálat, mely „mindössze” középkori maradványoknak nyilvánította a fadarabokat. Megint más tudósok a hegynek nem a déli, hanem az északi oldalán, egy kőomlás alatt vélik felfedezni a bárkából megmaradt roncsot.

Bárhogy is történt, az biztos, hogy a Biblián kívül más több ezer éve íródott irodalmi mű említi az özönvizet. Ez egyfajta pusztulásjelképpé is vált. Például a világszerte ismert, és hazánkban középiskolai tananyagnak számító Gilgamesben is szerepel egy kísértetiesen hasonló történet, csak az aggastyánt nem Noénak, hanem Úmnapistinek hívják. A tudósok szerint azonban nemcsak az lehetetlen, hogy így mentsék meg az élővilágot, hanem az is, hogy az egész Földet el tudta valaha borítani a víz olyan magasságban, hogy egyetlen hegycsúcs sem emelkedett ki a tükörsima vízből.