Raúlék a Santiago Bernabéuban ünnepeltek

Maga a mérkőzés kevés izgalmat tartogatott, hiszen a jóval erősebb hazaiak erőlködés nélkül, nagyon szép gólokkal húztak el a tisztességgel küzdő, de a szépítésen túl a "campeones" dolgát megnehezíteni képtelen vendégektől. Mondhatni, Raúlék gondoskodtak a kellemes idényzárásról, a tökéletes ünnepi hangulatról, s amikor 5-2-nél véget ért a meccs, 67 ezer torokból harsanhatott fel az üdvrivalgás - históriájában 31. alkalommal lett immár hivatalosan is bajnok a Real Madrid. A klub alapszínének megfelelően a blancók, a fehérek tiszteletére ezüstfehér lapok tízezrei lobogtak a nézőtéren, volt fény- és tűzijáték, konfettizuhatag, meg mindenféle más kellék, ami az ilyenkor szokásos ceremónián felsorakoztatható.

A csapatkapitány Raúl - aki személy szerint hatodik bajnoki győzelmének örülhetett - a játékosmenetet lezárandó utolsóként vonult a díszpáholyhoz, hogy előbb még társaihoz hasonlatosan összeölelkezhessen a klubelnök Ramón Calderónnal, majd a sportági szövetség elnökétől, Ángel María Villartól átvegye a bajnokot megillető nagy trófeát és annak személyre szóló kicsinyített mását. Raúl belerakta a kicsit a nagyba, majd az égnek emelte a hatalmas serleget, hogy aztán a "realisták" egy emberként kiáltsák világgá: "bajnokok, bajnokok!" Aztán pedig következhetett a körmenet, a kupa körbevándoroltatása a madridi stadionban, a csapat tagjai - köztük például Michel Salgado és Guti gyerekével a nyakában, a légiósok saját hazájuk nemzeti lobogóját használva különdíszül - hol szétszóródva, hol újra meg újra összekapaszkodva követték a futballzsákmányt, amelyet egyébként külön rekorddal érdemelt ki a királyi gárda. Tudniillik amióta 20-as létszámú az első osztály és három pont jár a győzelemért, még egyetlen csapat sem tudott 85 pontot gyűjteni, márpedig most a Real ennyivel nyert. Ráadásul a Primera Divisiónban a német Bernd Schuster igazgatta gárda szerezte a legtöbb gólt is (84) és kapta a legkevesebbet (36) a mostani pontvadászatban.

Amúgy az egész bajnoki szezont tekintve az utolsó, 38. forduló bizonyult a legtermékenyebbnek a 10 meccsen született 40 góllal. Az idénycsúcsot eddig a 27. forduló tartotta 35 találattal. A hispániai labdarúgás történetében a legtöbb gólt az 1950-51-es bajnoki szezon második fordulója hozta 59 találattal.