A zalai megyeszékhely közgyűlésének döntése szerint 253 bérlakást, vagyis a teljes önkormányzati lakásállomány mintegy negyedét kínálják fel megvételre - mondta el az MTI-nek a polgármesteri hivatal népjóléti osztályának vezetője. Hardubé Judit hozzátette: az eladásokkal leginkább a lakáspiacot kívánták mobilizálni, ugyanis sokan hosszú ideje laknak szociális bérlakásokban, holott anyagi lehetőségeik esetleg javultak, de kiköltözésük nélkül más rászorulók nem juthatnak bérlakáshoz.
A törvényileg biztosított feltétek szerint a bent lakó bérlők vásárolhatják meg elsősorban a lakásokat, amelyek induló ára a forgalmi érték 100 százaléka. Az önkormányzat kedvezményt ad azoknak, akik egy összegben vagy akár részletre váltják meg az ingatlanokat, az engedmény mértéke azonban a szociális rászorultságtól függ.
Akik egy összegben vásárolják meg a lakást, 20 százalék kedvezményt kapnak, ha szociálisan rászorulók nyújtják be vételi szándékukat, 30 százalék engedmény jár számukra. Részletre is hozzájuthatnak a bérlők a kijelölt ingatlanokhoz, ebben az esetben ugyancsak a lakástörvényben biztosított feltételekkel, vagyis 15 éves futamidővel, a jegybanki alapkamattal növelt áron és 20 százalék egyösszegű önerő befizetésével. A rászorultak ebben az esetben is kedvezményt élvezhetnek, tőlük 10 százalék befizetést vár az önkormányzat.
Zalaegerszegen a bérlakások értékesítéséből befolyó bevételt a jogszabályok szerint lakásalapban kezelik majd, amelynek kötött a felhasználása, de később dönt az önkormányzat, hogy lakásépítésre, -vásárlásra vagy telekkialakításra használják a befolyó összeget. Hardubé Judit elmondta: a város közgyűlése egyelőre a bérlakások értékesítéséről döntött, a tervek szerint júniusban jelölik ki az értékesítést lebonyolító szervezetet, majd ezt követően várhatóan hat hónapos időtartamon belül van lehetősége a zalaegerszegi bérlőknek vásárlási szándékuk bejelentésére.
Keszthelyen a teljes bérlakás állomány csaknem felét hirdette meg eladásra az önkormányzat, amely így 160-170 lakóingatlan megvételét teszi lehetővé a bérlők számára. A városban januárban nagyobb mértékben emelték a lakások bérleti díját, ezért az önkormányzat úgy döntött, lehetővé teszi, hogy ezeket a lakásokat a bérlők megvásárolják - tájékoztatta az MTI-t a polgármesteri hivatal vagyoncsoportjának vezetője.
Magdó András elmondta, hogy a szociális alapon bérbe adható lakásoknál kisebb mértékű lakbéremelést hajtottak végre, a nem szociális alapon kiutalt lakások bérleti díját pedig szerették volna a piaci árakhoz közelíteni. Ez utóbbi körben a frekventáltabb helyen lévő ingatlanokért fizetendő díj nőtt nagyobb mértékben.
Az értékesítésre olyan lakásokat jelöltek ki Keszthelyen, amelyek többnyire lakótelepiek, esetleg kevésbé frekventált helyen épültek, vagy már nem tisztán önkormányzati tulajdonú épületekben találhatóak. A Balaton-parti város önkormányzata szintén kedvezményeket ad a vásárlóknak, sőt még banki hitelajánlatokat is kértek vevőik számára.
Az árak kialakításánál figyelembe vették, hogy a megemelt bérleti díjhoz képest ne legyen túl nagy teher, ha valaki inkább részletfizetést választ. Kedvezményként könyvelik el, hogy lakott ingatlanokról van szó, az egyösszegű megváltást pedig Keszthelyen is nagyobb engedménnyel ösztönzik.
Ha saját forrásból vagy banki hitel segítségével vásárolja meg a bérlő a lakását, az eredeti forgalmi értékhez képest 25 százalék kedvezményt kap, részletfizetésnél pedig a lakott ingatlanokra vonatkozó kedvezményt, vagyis 10 százalékot enged el az önkormányzat. Bankhitel igénybevétele esetén a beérkezett ajánlatokból az tűnik ki, hogy egymillió forint hitel után 6-7 ezer forint törlesztőrészletet kell fizetni 25 éves futamidővel.
A banki hitelkonstrukció annyiban is kedvező, hogy a pénzintézetek többsége nem kér önrészt, míg az egyösszegű vásárlás esetén a jogszabályok előírásainak megfelelően 20 százalék előleg befizetése után 15 éves részletre, a jegybanki alapkamattal növelve vásárolhatják meg ingatlanjaikat a bérlők - közölte Magdó András.
A keszthelyi bérlakások eladásából befolyt bevételeket a város részben új szociális lakások építésére, részben a tulajdonában maradt lakóházak felújítására kívánja fordítani. A belváros rekonstrukciójára a város mintegy másfél milliárd forint költségvetésű pályázati tervet készíttetett, a költségvetés forrása egyrészt az elnyerhető állami támogatás, másrészt az önkormányzati saját erő, ahol éppen a lakáseladásokból számított bevételre is szükség van, de lakossági és vállalkozói tőke bevonására is számítanak. A terv keretében átalakulna a belváros közlekedési és parkolási rendszere és megújulnának nem csak egyes önkormányzati, de magántulajdonban lévő ingatlanok is.
