A bíróság, amennyiben helyt ad az ügyészség keresetének és feloszlatja az egyesületet, akkor sem fogalmazhat meg szankciókat tagjai számára, nem tilthatja meg nekik, hogy eddigi tevékenységüket folytassák, például demonstrációkra engedélyt kérjenek és kapjanak - tette hozzá a szakember.
Továbbá a feloszlató döntés után sincs akadálya annak, hogy ugyanaz a személyi kör, vagy mások újabb hasonló egyesületet alapítsanak - mondta.
Kolláth György szerint nagyon hiányzik a magyar jogrendből egy olyan jellegű rendelkezés, amely számos európai országban él, például a nyugat-német területeken már 1949 óta az úgynevezett bonni alkotmányban, és azt írja elő, hogy aki az egyesülési, vagy a gyülekezési jogot a "demokratikus alaprend elleni küzdelem céljaira történő visszaélésekre használja fel, ezeket az alapjogokat elveszíti".
A magyar jogrendben az egyesülési és gyülekezési törvény is csak kétharmados többséggel módosítható.
A Magyar Gárda feloszlatása érdekében a Fővárosi Főügyészség indított polgári pert, mert álláspontja szerint az egyesület jogsértő módon működik. A perbe az ügyészség oldalán kapcsolódott be az Országos Cigány Önkormányzat, mely szerint a gárda a cigányságot diszkriminálja, és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, mely szerint félelmet keltenek a zsidóság idősebb generációjában.
"Elismerem és vállalom, hogy az egyesület működése megosztja az embereket, hiszen nem vagyunk egyformák, de ez értéke a társadalomnak" - fogalmazott a per második tárgyalási napján, hétfőn Vona Gábor, az egyesület vezetője, aki vitatta, hogy tevékenységük jogsértő lenne.
