"Mindenfajta nacionalizmus, mindenfajta nemzeti radikalizmus - a mi tapasztalatunk szerint - nem biztonságot, nyugalmat és békét hoz egy országnak, hanem éppen ellenkezőleg. Ezért, akik ilyen politikát folytatnak, azok fokozottabb politikai, kormányzati szerepvállalását nem tartjuk hosszabb távon, stratégiai értelemben sem a régió, sem Európa érdekének" - mondta Gyurcsány Ferenc.
Szerbiának és Európának közös az érdeke: az, hogy olyan erők kormányozzák az országot, akik az európai demokratikus normákat képviselik. Magyarország elsősorban őket szeretné kormányon látni - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Milo Djukanovic montenegrói kormányfő kiemelte: fontos, hogy Szerbia megőrizze a demokratikus, Európa-barát politikát és irányvonalat. Ez azért is fontos, mert az országnak jelentős szerepe van a régió stabilitásában. Ebben a pillanatban reális lehetősége van annak, hogy demokratikus irányultságú kormány álljon fel - tette hozzá az MTI kérdésére.
Milo Djukanovic szerint a régióban alakuló bármely kormánynak szem előtt kell tartania az európai integráció követelményeit.
A két miniszterelnök ugyanakkor egyetértett abban, hogy a kormányalakításról Belgrádban kell dönteni.
A Belgrádban hétfőn folytatódó kormányalakítási tárgyalások főszereplői változatlanul a radikálisok, a nacionalisták és a szocialisták voltak, akik a múlt héten már megállapodtak egy leendő közös kormány alapelveiben. A Vajdasági Magyar Szövetség csak a Boris Tadic vezette demokrata szerb erőkkel lépne kormánykoalícióra.
A május eleji választásokon a demokrata tábor összesen 102 parlamenti helyet szerzett, s bár a legtöbb képviselője lesz a 250 tagú parlamentben, kormányt csak akkor alakíthat, ha koalícióra lép.
