Könyv, ami kincs

Az előbbiben a Nyugat jubileumára időzítve többek közt Ady Endre, Babits Mihály, Ignotus, Karinthy Frigyes, Osvát Ernő, és más, a folyóirat körébe tartozó írók műveit viszik kalapács alá. Ennek az aukciónak kikiáltási árai többnyire 100 ezer forint alatt maradnak. Nem így a 107. aukción, ahol csak úgy sorjáznak a többszázezres tételek, és még másfélmilliós is van közöttük. Ilyenek a Magyar ritkaságok címszóval összefoglalt kínálat fő darabjai, melyben egy-egy kivételes mű képvisel hat évszázadot, a 16.-tól egészen a 21. századig.

A legkorábbi (1590) és a legdrágább (1,5 millió forint) tétel egy Vizsolyi Biblia, annak is az Ószövetség első részét, a kiadvány felét tartalmazó példánya. A magyar művelődéstörténet, nyomdászat- és egyháztörténet mérföldkövének tekinthető, első teljes magyar bibliafordítás Károli Gáspár gönci lelkész munkája. "Nyomtattatott Mantskovit Balint altal Visolban," A nyomtatás másfél évet vett igénybe, 1590. július 20-án fejeződött be. Ehhez feltehetően négy sajtóra volt szükség, amellyel Vizsoly az akkori magyar műhelyek közül kimagaslik. A könyv terjedelme 603 ív, ez a 16. század legnagyobb hazai nyomdászati teljesítménye. Példányszámát a szakirodalom 700-800-ra becsüli. Bár viszonylag sok maradt fenn belőle, népszerűsége és használtsága miatt ezek többsége nagyon hiányos. Hazai közgyűjteményben jelenleg három teljes Vizsolyi Biblia található.

A 17. század ritkasága egy magyar nyelvű nyomtatvány Erdély történelmének egyik legizgalmasabb időszakából, Heltai Gáspár nyomdájából, 1613-ból, Kolozsvárról. Az irat fő részében a fejedelemválasztó országgyűlés határozatait és az új fejedelem eskübe foglalt ígéreteit tartalmazza. Ebből a kevés példányszámú kiadványból jelenleg hazai közgyűjteményben csupán két teljes (valamint két csonka) példányt őriznek. Ám ezeknél is különlegesebb a most 800 ezer forintért kalapács alá kerülő darab. Ennek utolsó oldalán ugyanis kézírás tanúsítja, hogy a példány Erdély nem hivatalos fővárosa, az országgyűlés színhelye, Kolozsvár városa részére készült. Bethlen Gábor fejedelem pedig sajátkezű aláírásával és papírfelzetes viaszpecsétjével látta el.
Kereskedelmi forgalomban szinte soha, árverésre is igen ritkán jut el a Diétai Magyar Múzsa, Csokonai Vitéz Mihály első kiadású (1796) verses folyóirata. Csokonai azért utazott Pozsonyba, az országgyűlés helyszínére, hogy pártfogót találjon versei kiadásához. Ez ugyan nem sikerült neki, de elindított egy egyszemélyes lapot. Ám a heti egy-, majd kétszeri alkalommal megjelentetett verses folyóiratot is érdektelenség fogadta. A költő csalódottan hagyta el az országgyűlést, s Bicskére, majd Komáromba utazott. A Diétai Magyar Múzsáért, ezért a legritkább magyar irodalmi első kiadások egyikéért 800 ezer forintról indul a licit.

Mi is képviselhetné a 19. századot, mint Petőfi versének páratlanul ritka első, röplapkiadása. A kézirat tanúsága szerint Petőfi 1849. március 30-án, Tordán írta Az erdélyi hadsereg című verset. S azt a Bem táborában működő szászsebesi hadinyomdában jelentették meg. A 600 ezer forintra árazott, jó állapotban megmaradt példány eddig nem szerepelt még árverésen, közgyűjteményeink is csupán néhány példányát őrzik. Petőfi minden első kiadású műve az árverések becses darabja, de ez jellege és ritkasága miatt az aukció egyik kiemelkedő tétele

Két költőóriás a 20. századból: Ady Endre és Babits Mihály egy közös fényképen, Székely Aladár fotóján, 1917. júliusából. Erősen sérült üvegnegatívját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A ritka, korabeli másolatot az teszi irodalomtörténeti kinccsé, hogy Ady Endre saját kezűleg írta alá. Így aztán nem sok érte a 300 ezer forintos kikiáltási ár.

A nagy elődök (Tevan, Kner, Magyar Bibliophil Társaság) hagyományaihoz méltónak ítélt Borda Antikvárium bibliofil kiadói tevékenysége előtt tiszteleg az aukció a 21. századot képviselő árverési tételével. Sebastian Brant: A bolondok hajójának exkluzív, bibliofil kiadása, merített papíron, egyedi bőrkötésben, harminchárom példányban jelent meg, s tizenöt eredeti rézmetszetet is tartalmaz. A gyönyörű, gyűjtői darab 250 ezer forintról indul.

E kiemelt ritkaságok mellett akár a további 106 tételt is érdemes lenne részletezni, hiszen olyan darabokat tartalmaz, mint Teleki László sajátkezű levele Andrássy Gyula későbbi miniszterelnöknek (300 ezer forint), Apor Péter sajátkézírású levele (150 ezer forint), Karinthy Frigyes utolsó novellájának autográf kézirata (200 ezer forint), Kafka Margit vagy Rideg Sándor kéziratok, amelyben műveik születéséről szólnak (40-40 ezer forint). Két Mohács előtti oklevél (100, illetve 450 ezer forint), öt ősnyomtatvány (150 és 400 ezer forint között), ritka metszetek, (Buda, Balatonfüred, 300, illetve 150 ezer forint), régi atlaszok, köztük egy 1641-es világtérkép (800 ezer forint), vagy az 1913-as kiadású gyönyörű Rippl-Rónai József-aktmappa (350 ezer forint).