Csáky András (MDF) úgy látja, beigazolódtak azok az aggályaik, amelyeket a szociális törvény módosításakor fogalmaztak meg tavaly októberben. Emlékeztetett arra, hogy már akkor jelezték: az átalakítás valós oka a költségmegtakarítás.
Mint mondta, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet (ORSZI) nem tudja feladatait ellátni, emiatt az idős emberek egyre többet várnak arra, hogy bekerülhessenek valamelyik idősek otthonába, többen időközben meg is haltak. Csáky András szerint a kialakult kaotikus helyzet az egész rendszer összeomlásához vezethet, a gazdasági kényszer miatt megszűnhet a minőségi szociális ellátás, ezért azonnali intézkedésre van szükség, és a törvény felülvizsgálatára.
Simon Gábor szociális államtitkár válaszában hangsúlyozta: az ORSZI helyzete mostanra már javult, a személyi feltételek és az anyagi források is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az igényeket gyorsabban dolgozzák fel. Kitért arra, hogy idén a kormány több olyan intézkedést hozott, amely segíti a támogatások célzott eljutását a hátrányosabb helyzetű, rosszabb anyagi körülmények közt élőkhöz.
Ékes József (Fidesz) azt kérdezte: a hatóságok, a szociális rendszer vagy a képviselők embertelenek-e? Mint mondta, ezt többször is megkérdezték tőle rokkantnyugdíjasok a besorolási rendszer kapcsán.
Példaként említett egy olyan férfit, aki veseátültetés után trombózist kapott, emiatt le kellett vágni a lábfejét és az új besorolási rendszer szerint továbbra is 67 százalékos rokkant maradt, pedig az életminősége romlott. Az ellenzéki képviselő véleménye szerint úgy kellene átalakítani a szociális rendszert, hogy az emberség, a tájékoztatás és a felkészítés legyen a középpontban.
Simon Gábor reagálásában közölte: a szociális rendszer kialakításánál a méltányosságot, humánumot és érdekek harmonizációját kell figyelembe venni. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága a mostani 10 százalékról közelítse meg az európai átlagot, amely 30-40 százalék.
Gusztos Péter (SZDSZ) a pártfinanszírozás szabályainak módosítását sürgette és azt, hogy az öt parlamenti párt folytassa a tárgyalásokat ez ügyben. A Fiatal Baloldal megszüntetése és újjáalakítása szerinte arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell oldani ezt a kérést. Tűrhetetlen szégyenfoltnak nevezte, hogy politika éppen a saját háza táján nem tesz rendet, és nem tud megállapodni a párt- és kampányfinanszírozás átalakításáról.
Juhász Gábor, az igazságügyi tárca államtitkára reagálásában közölte: a kormány már többször bebizonyította, hogy elkötelezett az ügyben.
Bárándy Gergely (MSZP) napirend előtti felszólalásában abszurdnak nevezte, hogy a Fidesz képviselői a bírósági végzés alapján helyesnek értékelik a kordonbontást.
Felidézte a bírósági végzés szövegét, miszerint a kordonbontók a társadalom részéről irányukban támasztott fokozott követelményekkel ellentétes, a köznyugalmat megzavaró magatartást tanúsítottak, amely durván sérti a társadalmi együttélési normákat. Bárándy Gergely úgy látja, a fideszes képviselők értékítélete két rossz üzenetet is hordoz: egyrészt azt, hogy ha nem tetszik egy hatósági döntés, akkor fel lehet lépni ellene, másrészt pedig azt a felsőbb rendű arroganciát, amely szerint van, amit a közembernek nem lehet, de a politikusoknak igen.
Medgyasszay László (KDNP) szerint Magyarországon évek óta modern falurombolás zajlik, posta- és iskolabezárásokkal, szárnyvonalak megszüntetésével. A politikus szerint értékalapú és emberközpontú agrárpolitikára lenne szükség, amely alapvetően más, mint a kormány szándékai. Bírálta a pályázati kiírásokat és a források hozzáférhetőségét.
Gőgös Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára válaszában visszautasította az ellenzéki képviselő felvetését. Mint mondta, 1300 milliárd forintnyi forrásra lehet pályázni a mezőgazdaságban.
