Az egyes onkológiai szűrési programokra fordított pénzek hasznosulásának ellenőrzését vizsgáló számvevők azt javasolják az egészségügyi miniszternek, hogy hozza létre az onkológiai szűrés és betegkövetés információs rendszerét. Kezdeményezze az ehhez szükséges adatkezelési jogszabályok módosítását, szervezze újra a méhnyakrák- és a vastagbélrák-szűrések rendszerét, továbbá vizsgálja felül a mammográfiás vizsgálatokat végző intézmények és citopatológiai laboratóriumok kapacitását. A felesleges kapacitásokat számolja fel, valamint a szűrőprogramok eredményességét alapozza nemzetközi mutatókra.
A számvevők a kormány számára is megfogalmaztak ajánlásokat, amelyekben többek között azt indítványozzák, hogy a szűréseket követő vizsgálatokat "vegye ki" a teljesítményvolumen-korlát alól, gondoskodjon a programok mérhetőségéről, átláthatóságáról és a betegutak követhetőségéről.
Az ÁSZ szakemberei többek között arra a megállapításra jutottak, hogy a szűrőprogramok eredményességének megítéléséhez a rendelkezésre álló országos adatbázisok - mivel azok nem "futnak össze" - nem alkalmasak.
A betegadatok kezelése kapcsán úgy vélekedtek, mivel a lakossági szűrővizsgálatok összehangolása és felügyelete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata, szüksége lenne az emberek személyes adataira - így többek között a taj-számra is - és a célbetegséggel kapcsolatos egészségügyi adatokra. Mivel a szervezett szűrésekkel kapcsolatban egészségügyi adatot az ÁNTSZ nem gyűjthet, nem kezelhet, ezért a szolgálat felügyeleti feladatait - adatvédelmi okok miatt - nem tudja teljes körűen ellátni.
A számvevők azt állapították meg, hogy az emlőszűrési program első évében (2002-ben) – az OEP adatai szerint – a résztvevők száma háromszorosára emelkedett és ezt követően a céllakosságnak mintegy 40 százalékát érte el. A jelenlegi szervezési és részvételi hajlandóság mellett nem várható a kitűzött cél, a 70 százalékos átszűrtség elérése, ezért a program hatékonysága mérsékelt.
A méhnyakrák-szűréseknél sem igazolható a 2003-ban elindult program hatásossága, azonban a vizsgálat területi elérhetősége megfelelő, bár eloszlása nem egyenletes - olvasható a jelentésben.
Nem teljesültek a kormány célkitűzései a vastag-, és végbéldaganat-szűrés kiterjesztése kapcsán sem, a szűrések országos megszervezése, az egyenlő hozzáférés nem valósult meg, így a 2012-re kitűzött 20 százalékos halálozási mutató időarányosan elmaradást mutat. A szűrés fokozatos bevezetése helyett csupán kísérleti és modell programokat bonyolítottak le. 2003-tól 2006-ig a 2,4 milliós célpopuláció körülbelül 2 százaléka (összesen 95 ezren) vettek részt szűrésen. A kiterjesztést orvos szakmai konszenzus, a szaktárca döntéseinek hiánya és az egészségügyi szolgáltatók érdektelensége gátolta. A kísérlet alatt és azt követően sem alakítottak ki egységes szervezési (beleértve értékelési, adatfeldolgozási) munkamódszert, és – bár elkészítették – nem tették közzé a szűrési protokollt - írja az ÁSZ jelentésében.
Az Egészségbiztosítási Alap emlőszűrési kiadása 2002-2007 között 4,7 milliárd forint, a méhnyak-szűrésé 821,1 millió forint volt. A vastagbélszűrés ráfordításai szűrőkód hiányában nem elkülöníthetőek, így csak a székletvér-vizsgálatok együttes adatai állnak rendelkezésre, amelyek 2002-2007 között 249,9 millió forintot tettek ki. A népegészségügyi programok forrásainak fokozatos szűkülése ellenére 2003-2007 között az ÁNTSZ évente közel azonos összeget 200-250 millió forintot, összesen 1127,3 milliót fordított onkológiai szűrés-szervezésére a központi költségvetésből.
