Az ismertté vált bűncselekmények száma a 90-es évek végén még meghaladta a félmilliót, azután jelentős csökkenés állt be, az utóbbi félévtizedben kis ingadozásokkal lényegében stagnál.
A szándékos emberölések és kísérletek száma az 1999. évi 419-ről csökkent tavalyig 296-ra, a betöréses lopásoké ugyanezen időszak alatt a felére, 81 ezerről 41 ezerre.
Tavaly a 116 ezer ismertté vált elkövető közül 94 ezer ellen emeltek vádat, és 86 ezret ítéltek el, közülük 6 ezer volt fiatalkorú.
Tavaly a bíróságok kiszabtak 16 életfogytiglant, 26 ezren pedig határozott idejű szabadságvesztést kaptak, részben végrehajtandót, részben felfüggesztettet.
A fogvatartottak száma az 1999. évi 21 ezerről tavalyig 12 ezerre csökkent. Ebből 1999-ben a letartóztatottak száma 8 ezer, az elítélteké 13 ezer volt, ez csökkent 2007-ig 3, illetve 9 ezerre.
A büntetőeljárások időtartama nőtt az elmúlt nyolc évben.
Míg 1999-ben az egy és két év közötti, illetve két éven túliak aránya 19-19 százalék volt, addig ez tavaly már 24, illetve 26 százalék volt.
Az ügyészi szervezet költségvetése 1999. óta csaknem megháromszorozódott, 11,4 milliárdról tavalyig 30 milliárdra nőtt, az ügyészi létszám pedig 1.265-ről 1.580-ra.
Az emelkedés jelentős része a fellebbviteli főügyészségek 2003. évi felállításához fűződik.
Az albizottsági ülésen a Legfőbb Ügyészség munkatársa elmondta: bár sokszor jelentős nyilvánosságot kapnak a rendőrök által elkövetett bűncselekmények, a rendőrbűnözés töredéke az összbűnözésnek, 2003-ban a legrosszabb évben 0,4 százalék volt, összesen 1.470 eset.
A külföldi elkövetőkről kiderült, hogy többnyire közrend elleni bűncselekményekkel hozhatók összefüggésbe, de ez nemzetenként változhat: például a németek és a szlovákok a vagyon elleni, a vietnamiak a gazdasági, az osztrákok pedig a közlekedési bűncselekményekben járnak élen.
A Legfőbb Ügyészség munkatársa elmondta, hogy Moldáviából meglepő módon főként női elkövetők érkeznek Magyarországra, aminek a magyarázata a prostitúció.
A magyarok külföldön főként vagyon elleni cselekményeket követnek el, de emelkedik a közrend elleniek száma is.
Kérdésre válaszolva a Legfőbb Ügyészség munkatársa elmondta: a 12-14 év közötti elkövetők aktivitása kapcsán nyilvánosságot kaptak olyan vélemények, hogy az egyetlen üdvözítő megoldás a büntethetőségi korhatár jelenlegi 14 évről történő leszállítása. A szakember ugyanakkor még nem találkozott olyan tanulmánnyal, amely ezt a vélekedést meggyőzően alátámasztaná.
A kérdésben az ügyészségnek nincs egységesen kialakított álláspontja, de az ügyészségi vezetők többsége nem támogatja a büntethetőségi korhatár leszállítását - tette hozzá a szakember.
