Olcsó és inspiráló forgatás

A veterán rendező a filmfesztiválon nyilatkozott európai tapasztalatairól, és két magyarázatot talált a nézők szeretetére. "Sohasem értettem, hogy a filmjeimet, egészen a kezdetektől, a Banánköztársaságtól, miért fogadta mindig olyan lelkesen az európai közönség" - morfondírozott a 72 éves filmes.

Szerinte egyrészt ennek az lehet az oka, hogy a produkciók nyernek a fordítással, ami az európaiakat átsegíti az angol anyanyelvűek által esetleg felfedezett zökkenőkön.

"A másik lehetőség, és másra igazán nem tudok gondolni, hogy amikor fiatal voltam, a példaképeim mind külföldi filmek voltak. Újra és újra megnéztem őket. Így aztán, amikor magam is elkezdtem filmeket készíteni, anélkül, hogy tudatában lettem volna - mint amikor az ember egy dzsesszmuzsikust hall játszani, és először önkéntelenül őt utánozza -, olyan filmeket csináltam, amelyeket az európai filmek befolyásoltak" - magyarázta Allen, aki szerint ezt nyilván megérezte a helyi közönség, és így azok a produkciói, amelyek az Egyesült Államokban nem mentek jól, Európában tetszettek, amelyek pedig a tengeren túl is sikeresek voltak, azok itt még nagyobb elismerést arattak.

A manhattani filmművész nem szívesen mozdul ki otthonról, mint mondta "szeret gyalog járni a munkába", egy olyan városban, ahol minden kézre esik a filmcsináláshoz, ám az utóbbi időben mégis változtatott. A londoni trilógia (Match Point, Füles, Cassandra álma) után a Vicky Cristina Barcelonát Spanyolországban készítette. Elmondta, hogy szándékában áll minden nyáron Európában dolgozni, idén is csak az esetleges hollywoodi színészsztrájk miatt maradt stábjával New Yorkban, hogy még június eleje előtt dobozba kerülhessen következő filmje.

Az európai forgatás nemcsak ösztönzően hat rá, hanem jóval kisebb költségvetésből is megúszható, mint az amerikai - árulta el motivációit a népszerű vígjátékspecialista, aki hollywoodi mértékkel mérve rendszerint roppant alacsony, 15 millió dollár (2,3 milliárd forint) körüli büdzséből hozza ki produkcióit.