Tibet az Országgyűlésben

Balog Zoltán (Fidesz), a javaslat előterjesztője azt hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat elismeri a tibeti autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét.

A javaslat figyelembe veszi az 1959-es Ihásza-i felkelést, amely tibetiek ezreinek halálával és bebörtönzésével, illetve a dalai láma száműzetésbe vonulásával végződött, és megemlíti a felkelés és az 1956-os forradalom közötti párhuzamot.

A határozatai javaslat felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben az emberei jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának. Egyúttal felhívja a magyar kormányt, hogy támogassa nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között.

Balog Zoltán leszögezte, hogy fontos a jó kapcsolat a Kínai Népköztársasággal, mindenkinek érdeke a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fenntartása, és üdvözlik a magas szintű diplomáciai kapcsolatot. A képviselő külön üdvözölte, hogy az elmúlt hetekben Peking tárgyalt a dalai láma megbízottjával.

Az ellenzéki politikus szomorúnak nevezte, hogy egy hónapja ötpártiként kezdték el az egyeztetést, de az MSZP végül nem csatlakozott a javaslathoz. Hozzátette, hogy olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely a javaslatot ki szeretné egészíteni egy passzussal, amely megerősíti, hogy a Magyar Köztársaságnak és a parlament összes pártjának fontosak a jó kapcsolatok Kínával.
Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár megismételte a kormány és a Külügyminisztérium álláspontját, amely szerint a tárca értékelvű politikát folytat és ezen belül kiemelt értékként tekinti az emberi jogok betartását. Hozzátette: a határozat tárgyalását nem tartják időszerűnek, mert Kínában hétfőtől szerdáig nemzeti gyászt tartanak a szecsuáni földrengés miatt.

Az államtitkár dicséretesnek tartotta a beadott módosító indítványt, de attól tart, hogy a kínai népnél "ez a kvázi bocsánatkérés nem fog célba találni." Emlékeztetett rá, hogy amikor a tibeti események bekövetkeztek, bekérették a Külügyminisztériumba a kínai nagykövetet, és nagyon határozottan ismertették álláspontjukat.

Horváthné Fekszi Márta a két ország gazdasági kapcsolatairól azt mondta, kaptak olyan jelzéseket, hogy ha ezekben a napokban tárgyalja a magyar parlament ezeket a kérdéseket, és azok belpolitikai csatározássá fajulnak, akkor Magyarország kikerülhet mostani, "privilegizált helyzetéből".

Pettkó András (MDF) sem tartotta szerencsésnek, hogy kedden került sor a vitára, de hozzátette, hogy a javaslat most érkezett a vita szakaszába. Pártja véleményét összegezve azt mondta, hogy az elmúlt hónapban aggasztó hírek érkeztek Tibetből. Hozzátette, hogy a kínai kommunista rezsim eddigi ténykedése és a teljes hírzárlat alapján feltételezhető, hogy tibeti politika újabb erőszakos fejezete zajlik.

Pettkó András bejelentette, hogy az MDF támogatja a határozati javaslatot. Balog Zoltán (Fidesz) frakciója nevében kijelentette, hogy szívügyük a javaslat, amit támogatni fognak.
A képviselő Horváthné Fekszi Márta felvetéseire úgy reagált: együtt éreznek az áldozatokkal, és szerencsétlen véletlen, hogy éppen most került elő ez a javaslat. Hozzátette: az államtitkár érvelésével viszont az a baj, hogy eddig soha nem volt időszerű a javaslat benyújtása. Emlékeztetett rá, hogy tíz éve létezik a magyar parlamentben egy Tibetet támogató csoport, akik újra és újra megpróbálják beadni javaslatukat, de az általában elbukik azon, hogy az aktuális kormánypártok nem támogatják azt.

Gulyás József (SZDSZ) szerint a magyar Országgyűlés megszólalása időszerű és ennek most van helye. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy létrejöjjön a közös álláspont ez ügyben. Áder János levezető elnök az általános vitát elnapolta.