125 éves lenne a társasági élet nagyasszonya

New York, Párizs, Velence csillogásától távol, szegénységben született: A legenda szerint Iowa államban egy operaelőadás alatt, a színházi páholyban látta meg a napvilágot. 14 évesen otthagyta az iskolát, hogy színházi zongorista és kísérő legyen, anélkül, hogy valaha is zenélni tanult volna.

1905-től egy Shakespeare-darabokat játszó vándortársulat mindeneseként rótta az utakat, néha ő maga is szerepelt. Egyre több ismeretséget kötött, társasági rendezvények háziasszonya lett, 1919-ben már Arthur Balfour brit külügyminiszter számára rendezett díszvacsorát a párizsi Ritz hotelben. A társasági élet feletti befolyását nem csak estélyei révén erősítette meg: hol motorcsónak versenyeket rendezett Velencében a Lidón, hol pedig a monacói uralkodónak segített megtervezni néhányat a törpeállam elegáns szállodái, éttermei és kaszinói közül.

Partijai híresek voltak jól csengő nevű vendégeiről, a szórakoztatásukra kitalált játékokról és Elsa sziporkáiról. "Nevess magadon, mielőtt más tenné meg" - mondta. Rajongott a jelmezbálokért, nem ritkán kérte arra vendégeit, hogy az ellenkező nem ruháiban jelenjenek meg. Grandiózus összejöveteleiről az állatok sem hiányozhattak, előfordult, hogy egy elefánt hátán érkezett a bálterembe - amiről termete miatt úgy írtak, hogy nem lehetett tudni, melyik volt az elefánt és melyik Elsa.

Ha kitudódott, hogy Miss M. partit tart, a hírességek kezüket-lábukat törték, hogy bejussanak a rendezvényre, a meghívást még a Vanderbilt vagy a Toscanini vezetéknevet viselők sem vehették biztosra. Támogatása aranyat ért, Maria Callas amerikai karrierjének beindítása mögött is ő állt, egyes pletykák szerint még elcsábítani is megpróbálta a szopránt.

1938-ban Hollywoodba költözött, s némileg profilt váltott: sztárkrónikásként ismertette a világgal az álomgyár legfontosabb eseményeit, forgatókönyveket írt, dalokat szerzett, könyveket jelentetett meg, saját rádióműsort kapott és persze partijairól sem mondott le. A Gábor nővérek sikerei nyomán ő vezette be az "arról híres, hogy híres" kategóriát, s karriereket volt képes megroppantani. Ki nem állhatta például Elvist és Jayne Mansfieldet, náluk jobban már csak Nyikita Hruscsovot utálta. "Szándékosan szerzek ellenségeket magamnak. Ők jelentik a pikáns szószt életem tányérján" - mondta.

A termetes és szépnek legkevésbé sem mondható hölgy soha nem ment férjhez, New Yorkban halt meg 1963-ban. Visszatekintve életére így vallott: "Nem rossz egy alacsony, kövér, egyszerű zongoristától az Iowabeli Keokukból, aki pénz és háttér nélkül elhatározta, hogy legenda lesz, és pontosan ezt is tette."