Talán érdemes lett volna a „Kismamák ne olvassák el” figyelmeztetéssel kezdeni ezt a cikket, ugyanis egészen biztosan félelmetes összegeket fogunk eredményül kapni; és senkit sem szeretnénk elriasztani a gyermekvállalástól. Igaz, a lurkók felnevelése borzasztóan drága, mégis milliók vállalják ezt a feladatot, és nem gondolnak bele, mekkora kiadás lesz ez a számukra. Nem is kell, hiszen a befektetett pénz és energia busásan megtérül, legalábbis én még egyetlen szülőtől sem hallottam olyat, hogy megbánta volna, hogy gyermeket vállalt. Érdekességképp azonban vegyük mégis végig, mennyibe kerül egy gyerek: a terhesgondozás, a szülés, az iskolás évek, az egyetem: mennyit költünk, míg felnő, és végül elhagyja a szülői házat. Sorozatunk első három része a gyermek születése előtt, illetve az első tizennégy évben felmerülő költségekkel foglalkozott; most, a negyedik részben pedig a gyermek tizennégy és tizennyolc éves kora közötti időszak, azaz a középiskolás évek anyagi vonzatát vesszük sorra.

Túl vagyunk a maszatos ruhácskákon és a pénztárcaapasztó tanszervásárláson - azaz minden rosszon, gondolnánk. Gyermekünk tizenöt éves, elballagott az általános iskolából. Azonban, fellélegezni túl korai lenne: ha a csemete még nem kezdett el kamaszodni, akkor majd most fog. Ha már javában tart nála, akkor meg még rosszabb lesz. Ez inkább lelki teher, mint anyagi, bár a gimnáziumban is van mire költeni, főleg a végén (szalagavató, miegymás). Valamint, beindul a bulizás, a párkeresés, amihez szintén pénz kell. Mármint a szülőé, hiszen a gyereknek sajátja még nincs, csak a zsebpénz, de „Az milyen lenne már, anya, ha ilyen tré ruhában mennék el bulizni, mindenki rajtam röhögne, adjál már egy kis pénzt!” Valahogy így lehet, persze sokkal szalonképtelenebbül és erőszakosabban. Ráadásul csemeténk valószínűleg ismét olyan ütemben nő, mint csecsemőkorában, no meg bandázik a haverokkal, leülnek a földre, verekednek… ha valamit nem nő ki, az elszakad.

Iskola

Gyermekünk még mindig iskolába jár. Szerencsére a Barbie babás tolltartóért már nem nyaggat, de így is költenünk kell a tanszereire. Néhány színes borítós füzet, toll, ceruza, talán más nem is kell - csak egy új vonalzó a régi helyett, amely akkor tört el, mikor elverte vele a Pistit vagy épp a Pisti őt. Tehát, számolhatunk évente tízezer forinttal a tanszerekre, tizenöttel a tankönyvekre. Kapjon egy új táskát is mondjuk hatezerért, hiszen a régi már minden bizonnyal ciki, tornafelszerelés is kell (nyolcezer forint), valamint ünneplő ruha - amelyet úgyis utálni fog, mert nem elég szexi, illetve macsó - a március tizenötödikékre meg október huszonharmadikákra (tízezer forint). Ez így összesen négy év alatt százhuszonnégyezer forint.

Az utóbbi összeg nem is hangzik olyan soknak. Csakhogy, ha eltelt az a bizonyos négy év, elkölthetünk egy csomót újra, ráadásul egyszerre. Hogy miért? Hát itt a szalagavató! Új ruha kell, egyből három, esetleg négy, fizetni kell a tánctanárnak, a fodrásznak, a sminkesnek (ha fiunk van, ilyenkor örülünk igazán e ténynek). Egy alkalmi ruha varratása öt-tízezer forint, a ruhakölcsönzés nagyjából ugyanennyi, attól függően, milyen modellt választunk. A szalagavatótánc betanítása körülbelül négyezer forint egy főre, így ha gyermekünk részt vesz az osztálytáncban, és keringőt is táncol, nyolcezer forintot kell fizetnünk. Az osztálypénzt sem ússzuk meg a négy év alatt, számoljunk itt is ezer forinttal havonta, ami így összesen harminchatezer forint.

A szalagavató után még jön a ballagás, az érettségi, azután pedig a bankett, amit szintén ki kell fizetnünk, számoljunk a vacsorára mondjuk ötezer forintot. Ha gyermekünk szeretne felsőoktatási intézménybe felvételizni, a felvételi eljárási alapdíj kilencezer forint, amely egyidejűleg három felvételi kérelem benyújtására jogosít, minden további jelentkezés esetén kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni. A ballagási ajándékról se feledkezzünk meg, amely legyen mondjuk egy tévé százezer forintért. Így az iskolai költségek a négy év alatt összesen háromszázhétezer forintot tesznek ki.

Ruházat

A kamaszkorban egy új növekedési hullám indul meg, de ne aggódjunk, gyermekünk lassan eléri végső magasságát (ami elvileg huszonegy éves korunkban történik meg, gyakorlatilag szerintem korábban). Számoljunk a havi átlag ruhavásárlásra fordított hatezer forinttal, így a négy év alatt kétszáznyolcvannyolcezer forintot költöttünk.

Zsebpénz

A zsebpénz maradhat a havi ötezer, a szükséges dolgokról úgyis a szülő gondoskodik. Négy év alatt ez kétszáznegyvenezer forint.

Bútorok

Középiskola végén a csemete megkaphatja „végleges”, felnőtt ágyát és íróasztalát, költsünk mindkettőre ötvenezer forintot. Az asztalhoz kell szék és lámpa is ötezer forintért.

Élelmiszer, rezsi, szórakozás, utazás

Maradjunk a KSH adatainál (élelmiszer: havi huszonháromezer, rezsi: havi huszonnégyezer, tisztító- és tisztálkodószerek: havi négy-négy ezer), a szórakozásra pedig szánjunk havi ötezer forintot. A diák BKV-bérletet is meg kell vennünk minden hónapban, ez háromezer-kétszázötven forintba kerül jelenleg.

Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy tizennégy és tizennyolc éves kora között körülbelül négymillió forintot költünk gyermekünkre. Ha hozzáadjuk a korábbi költségeket, már tizenhatmillió forintnál járunk. És csak most jön az egyetem. 

Sorozatunk következő darabjában azt vizsgáljuk, mire és mennyit kell költenünk a gyermek tizennyolctól huszonkét-huszonhárom éves koráig, tehát az egyetemi (avagy főiskolai) évek alatt.

(Megjegyzés: ez csak egy hozzávetőleges számítás, hiszen ahány család, annyi pénztárca. A gyakorló szülők véleményét, javaslatait azonban szívesen fogadjuk.)