A felmérés, amelynek eredményei a Tüdőgyógyászat című szaklap legutóbbi számában jelentek meg, rámutatott arra: a fiatalokat, különösen a dohányzókat elrettentéssel, a dohányzás egészségkárosító következményeivel nem tudják meggyőzni arról, hogy ne cigarettázzanak. A mindennapi életet befolyásoló előnyökre és hátrányokra kell felhívni a figyelmüket, hogy ők maguk akarjanak dohányfüstmentes világban élni - közölte a szakember.
A felmérésben háromezer gödöllői általános iskolás és középiskolás vett részt, töltötte ki egy időben a kérdőívet még 2006 decemberében. Az eredmények azt mutatják, hogy ma már ugyanolyan arányban dohányoznak a fiúk és a lányok, a minden nap cigarettázó fiatalok fele pedig már valamilyen kábítószert is kipróbált.
A felmérés kitért a dohányzás okaira is. A legtöbb diák azt válaszolta, hogy a környezete hatására kezdett el dohányozni, sokan viszont nem tudták megmondani, miért is szoktak rá.
Hogy javítsanak a statisztikán, a szakemberek olyan mintaprogramot kezdtek kidolgozni, amely a tizenéves diákokat arra ösztönzi, hogy ne akarjanak rágyújtani, tudjanak nemet mondani. Ebben a pedagógusok és a szülők is részt vállalnak - írta közleményében Mucsi János.
A tüdőgyógyász szakorvos azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program anyagi keretei végesek, a hatékonyabb munkavégzéshez, a megelőzéshez parlamenti támogatásra és helyi kezdeményezésekre egyaránt szükség van.
Magyarországon mintegy 3 millió dohányos él. A dohányzás következtében évről évre 25-30 ezer ember veszíti életét, körülbelül 2300 haláleset a passzív dohányzás, azaz mások cigarettafüstje miatt következik be. Egy átlagos dohányos évente mintegy 200 ezer forintot költ cigarettára.
