Átláthatóbb romatámogatás kellene
Az egész támogatási rendszert átláthatóbbá kell tenni, és számon kell kérni, hogy a pénzek valóban a roma lakosság érdekében hasznosulnak-e - közölte csütörtökön az ÁSZ főigazgató-helyettese az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi biz
2008. május 22. csütörtök 13:45 - Hírextra
Pulay Gyula a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított állami támogatások mértékéről és hatékonyságáról készített vizsgálat kapcsán kifejtette, hogy számos részeredmény született az elmúlt 17 évben, a jelek összességében mégis a cigány lakosság helyzetének romlását mutatják.
Az ÁSZ megállapítása szerint szakítani kellene azzal a "szégyenlős gyakorlattal", hogy nem vizsgálódik a kormányzat, valóban eljutott-e a pénz a romákhoz vagy sem, vagy sem, mert enélkül nem lehet mérni a hatékonyságot.
A számvevők összesítése szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban mintegy 14 milliárd forintot fordított az állam célzottan roma programokra, és további 106 milliárd forint közvetett támogatások formájában jutott a cigányságnak. Ez utóbbi csoportba a normatív és más formájú támogatások tartoznak - fogalmazta meg Pulay Gyula.
Úgy látják, hogy sem az 1990-es évek elején, sem 2005-2006 körül nem készült megbízható felmérés arról, hogy milyen helyzetben van a cigány lakosság. A kutatók még a legutóbbi népszámlálás során jelzett 190 ezres népességi adatot sem fogadják el pontosnak.
A roma programokra fordított összegek csak 1996 óta látszanak nyomon követhetőnek, ekkor nevesítette először a kormány a cigányság integrációjára szolgáló pénzeket. Két módon történt ez meg, egyrészt úgy, hogy az előirányzat nevében is szerepelt a program célja, másrészt úgy, hogy a célcsoportot például tágabban - szociálisan hátrányos helyzetűnek vagy leszakadó településen élőnek - minősítették.
Az ÁSZ megállapítása szerint az eddigi kormányok nem tudták eldönteni, hogy célzott romapolitikát valósítanak meg, vagy az általános szociális problémák között foglalkoznak a romák helyzetével. Az első, kifejezetten nekik szóló célzott program a tavaly az Országgyűlés által elfogadott roma integrációs évtized programja.
Miután nem volt világos cél, ezért már a tervezés sem valósulhatott meg pontosan, de a kormányzati politika hibájaként határozta meg az ÁSZ azt is, hogy gyakran változott az intézményrendszer, ami miatt a folyamatosságot nagyon nehéz volt biztosítani.
Minden kormányzat viszonylag gyenge politikai erővel rendelkező fórumokra bízta a tárcák közötti koordinációt, ez a testület pedig alkalmatlan volt a hatékony tárcaközi egyeztetésekre. Ezért történhetett meg, hogy a minisztériumoknál önállóan megvalósult programok hoztak inkább sikereket, mert a tárcák közötti feladatok megosztásánál nem tisztázták a hatásköröket, nem voltak egyértelműek a határidők, sem pedig a számonkérés módjai.
Az eddig az ÁSZ által a rendszerváltás utáni időszakban összesített mintegy 120 milliárd forintos támogatási összeg az utóbbi időkben egyre inkább az európai uniós forrásokon alapul, emiatt az ÁSZ több veszélyre is felhívta a figyelmet. A versenyeztetés ugyanis könnyen oda vezethet, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő roma közösségek kimaradnak a programokból, mert nem képesek megfelelő színvonalú program összeállítására, menedzselésére.
Javaslatuk szerint ezért végig kell gondolni, hogy a pályázati rendszerű támogatás vagy a célzottabb, komplexebb program volna hatékonyabb. Azt is megfontolásra ajánlja az ÁSZ, hogy elemezni kellene a hatékonynak bizonyult roma programokat, mitől voltak sikeresek, és ezeket kell széles körben elterjeszteni - foglalta össze a számvevőszék álláspontját Pulay Gyula.
A bizottság ülésén Farkas Flórián (Fidesz) azt vetette fel, hogy meglátása szerint 2005 óta nem változtak a kisebbségi célokra fordított kormányzati támogatások, ezért szerette volna tudni, hogy ha ezt 2011-ig így tervezi hagyni a kormány, vajon mekkora csökkenést jelenthet ez a cigányság szempontjából. Pulay Gyula válasza szerint az ÁSZ nem foglalkozik a jövőbeni lehetőségekkel, hiszen csak a már meglévő adatokkal tud dolgozni.
Balog Zoltán (Fidesz) bizottsági elnök kérdése arra irányult, hogy a korrupció tetten érhető-e a romáknak szóló támogatások körében. Az ÁSZ főigazgató-helyettese válaszában arra emlékeztetett, hogy voltak már példák, amikor nem romák is a cigányságnak szóló támogatásokra jelentkeztek, vagyis megvan a veszélye a korrupciónak.
Forrás: MTI