A fővárosi kerületi fellebbviteli bíróság háromfős eljáró tanácsa az ügyben korábban hozott döntést megerősítve 2-1 arányban úgy foglalt állást: a papírpénzek sértik a rehabilitációs törvényt. A világon több mint 170 országban nyomtatnak papírpénzeket, de csak az Egyesült Államok azonos méretűek és színűek a különböző címletek.
Henry Paulson pénzügyminiszter a bíróság előtt korábban azzal érvelt, hogy a vakok nincsenek elveszve, hiszen hitelkártyát használhatnak és segítséget kérhetnek másoktól. Judith Rogers bíró ezt az álláspontot élesen elutasította. Kifejtette, hogy a mozgáskorlátozottak is kérhetnek segítséget másoktól vagy éppenséggel négykézláb mászva is leküzdhetik az akadályokat, a középületekben mégis kötelező mozgásuk biztosítása.
A bíróság azt az ellenérvet is elutasította, hogy a pénzek átalakítása súlyos terhet róna az államháztartásra. Ellenkezőleg, állapította meg a testület, a módosítás nem kerülne lényegesen többe azoknál a változtatásoknál, amelyeket a kormány a bankókon a hamisítás ellen bevezetett.
A bíróság kötelezte a pénzügyminisztériumot, hogy keressen megoldást a problémára. A tárca közölte, hogy egy külső kutatócéggel vizsgáltatja meg, miképpen lehetne segíteni a látásukban korlátozott embereknek. A vizsgálat eredménye jövőre várható. A minisztérium becslések szerint 4,5 millió dollárba kerülne a papírpénzeken szereplő számok nagyságának növelése a gyengén látók érdekében, és 200 millió dollárt emésztene fel a bankók méretének módosítása. A Vakok Tanácsa azt javasolta, hogy a különböző címletek legyenek eltérő méretűek, és helyezzenek el dombornyomásos pontokat vagy csíkokat a pénzeken. Az ügy a legfelsőbb bíróságig is eljuthat.
