A konferenciát rendező Konrad Adenauer Alapítvány politikai szervezet, 1964 óta viseli az első német szövetségi kancellár nevét, hatvan külföldi irodáján keresztül világszerte több mint kétszáz projektet támogat, Magyarországon 1990 óta van képviselete.
A tanácskozáson előadások hangzanak el egyebek mellett arról, cseh szemmel hogyan látták a magyarok bevonulását Csehszlovákiába, milyen pozíciót foglalt el a Szovjetunió és a többi szocialista ország a prágai tavasszal kapcsolatban és mi történt 1968 márciusában Lengyelországban. Emellett szó lesz az 1968-ban történt gazdaságirányítási reformkísérletről, a hippik, hobók, huligánok kezeléséről magyar állambiztonsági szempontból, valamint a lázadás egyik formájának tartott szexről is.
Csütörtökön az előadók a prágai tavasz néven ismert csehszlovákiai reformfolyamatra és annak eltiprására reflektáltak. A folyamat elhalása 1968. augusztus 21-én kezdődött, öt szocialista ország, köztük Magyarország katonáinak csehszlovákiai bevonulásával. Több résztvevő is megjegyezte azonban, hogy ezt szinte mindenki csak "szovjet bevonulásnak" tekinti. Kevéssé megvilágított tény, hogy Bulgária csak egy ezreddel, az NDK pedig csak főtisztekkel vett részt az akcióban, csapatokkal nem.
Berecz János, a Kádár-korszak egyik meghatározó politikusa szerint a magyar gazdasági reformok védelme, a szovjet nyersanyagellátás biztosítása érdekében nem lehetett kimaradni az 1968-as csehszlovákiai bevonulásból. Hangsúlyozta, hogy Kádár János a végsőkig halogatta a fegyveres beavatkozás gondolatának elfogadását, pártolva a tárgyalásos utat. Másokkal együtt sokáig úgy tartotta, hogy az 1968 elején elkezdődött csehszlovákiai erjedés az ugyanakkor beindított új magyar gazdasági mechanizmust erősítheti, de veszélyeket is sejtett a gyengének tartott Dubcek-féle vezetés politizálásában.
Petr Pithart, az egykori cseh ellenzék egyik legismertebb alakja, a 2003-as cseh elnökválasztáson Václav Klaus ellenében elbukó politikus előadásában egyebek között egy idealizált Dubcek-képtől igyekezett megszabadítani a hallgatóságot. Szerinte Dubcek egyáltalán nem volt vezető és reformer sem, addig, amíg a párt élén állt, a kommunista párttól független erők egyre nagyobb teret nyertek.
Valerij Muszatov, Oroszország magyarul kiválóan beszélő volt budapesti nagykövete a szocialista országok 1968-as katonai akcióját a nemzetközi jog szempontjából törvénytelennek nevezte. Ám a Szovjetunió nem várt éles reagálást az Egyesült Államoktól. Valerij Muszatov szerint a bevonulás legfőbb célja Moszkva szempontjából az volt, hogy Csehszlovákia "a táborban" maradjon.
A konferencia alkalmából a múzeum és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) összefogásával "Eltiport tavasz - Prága 1968" címmel fotókiállítás is nyílt a Terror Háza Múzeumban; a tárlaton az MTI munkatársai által 1968-ban készített fényképeket mutatják be. Vince Mátyás, az MTI elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a prágai tavasz a Kelet-Európát megszálló és szuverenitását elvevő szovjet hatalommal szembeni felkelés példája.
