"Nem zárható ki, hogy a különböző projektek megvalósítása, támogatások folyósítása kapcsán meginduló nagy volumenű pénzmozgásokat pénzügyi érdekkörök, illetve szervezett bűnözői csoportok pénzmosás-gyanús tevékenység leplezésére kívánják felhasználni" - olvasható a könyvben.
Az NBH tapasztalatai szerint a tisztázatlan eredetű pénzeket offshore cégeken keresztül mossák tisztára. Megjegyezték: "ma már nem csupán a szervezett bűnözői csoportok esetében figyelhető meg, hanem nemzetgazdasági szinten ható jelenség, hogy egyes gazdasági társaságok tudatosan úgy alakítják üzleti tevékenységüket, hogy az áfa, illetve egyéb adók elkerülésével többletjövedelemre tehessenek szert".
Egy másik elkövetői módszerként írják le, amikor a tulajdonosok úgynevezett strómanok felhasználásával fiktív céghálózatot hoznak létre, amelyen jelentős összegeket áramoltatnak át, majd a pénzt kiveszik a rendszerből és a cégeket eladják. Megfigyelték azt is, hogy a pénzmosásra törekvő cégek tulajdonosai gyakran hajléktalanok vagy magyarországi elérhetőséggel nem rendelkező, külföldi személyek.
Számos esetben a magasan kvalifikált elkövetők a háttérben maradnak, és onnan "mozgatják a szálakat"; ők "általában feddhetetlen előéletűek, kitűnő és magas szintű államigazgatási, politikai, valamint gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek".
Az NBH felhívta a figyelmet arra: továbbra is nő a korrupciós cselekmények száma, amelyek elsősorban uniós és állami támogatások, valamint állami és önkormányzati beruházások megszerzésére irányulnak. Mint írták, ahogy nő a Magyarországra érkező uniós pályázatok keretében kiutalt pénz, úgy nő a támogatások elnyerésével összefüggő jogellenes törekvések száma.
A hivatal tapasztalatai szerint előfordul, hogy a pályázók már a beadáskor hamis adatokat közölnek, például olyan beruházást tüntetnek fel újként, ami már bizonyos készültségi fokot elért, így próbálják meg elkerülni, hogy az önrészt valóban nekik kelljen fizetni.
Az elszámoláskor pedig annak ellenére készként jelzik a projektet, hogy az csak 30-70 százalékban készült el. Felhívják a figyelmet arra: az EU szigorúan ellenőrzi az általa biztosított pénzek felhasználását, és ha utólag jönnek rá a csalásra, a pénz visszakövetelik. Ha a céget a csalók időközben felszámolták vagy fizetésképtelenné tették, a támogatási összeget Magyarország keretéből vonják le.
Az uniós és állami támogatásokkal kapcsolatos visszaélések egyébként nem jelentenek automatikusan nemzetbiztonsági kockázatot. Az NBH akkor kezeli kiemelten ezeket a területeket, ha nagy volumenű beruházásokat, komplex nemzeti fejlesztési irányokat érintenek, illetve ha az elkövetők szervezetten lépnek fel.
