A javaslat szerint új emléktáblákat kell elhelyezni, amelyeken viszont ne legyenek nevek, csak a kommunizmus áldozataihoz fűződő idézetek. A történészi munka végét lezáró jelentés tartalmaz egy adattárat is, amely számba veszi, hogy kik tartoznak ahhoz a mintegy 40 százalékhoz, akiknek a neve méltatlanul szerepel a táblákon, illetve kiknek a nevét írták tévesen attól függetlenül, hogy méltóan vagy méltatlanul szerepelnek a táblákon.
A történész elmondta: a 298-as parcellában 1945-1956 között, míg a 301-esben 1956-1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt személyeket. Felhívta a figyelmet, hogy fizikailag érzékelhető éles határ ma már nemigen húzható a két sírhely között, mert azok "összenőttek" az idők folyamán.
Az elhantolások mindkét helyen válogatás nélkül történtek, tekintet nélkül arra, hogy háborús bűnös, köztörvényes bűnöző vagy a polgári demokráciáért küzdő, és ennél fogva a kommunizmus áldozatává lett ember volt az illető. Ez adja a magyarázatot arra, hogy az emléktáblán a nevek "összekeveredtek", amit "tarthatatlan helyzetnek" nevezett.
A történész kitért arra, hogy valószínűsíthetően más temetőkben illetve sírhelyeken is hasonló problémák merülhetnek fel. A történészbizottságnak azonban csak erre a két területre volt felkérése a kegyeleti bizottságtól. A megbízatás egyébként a Népszabadságban 2007 novemberében és decemberében megjelent cikkek hatására történt, amelyekben a szerzők feltárták: nyilas keretlegények és a kommunizmus áldozatai együtt nyugszanak a 298-as parcellában - folytatta.
A közelmúltban a kegyeleti bizottság elnökének, Boross Péternek átnyújtott jelentés megállapította, hogy ez az állítás megállja a helyét, mert 1945 és 1956 között minden olyan embert a 298-as parcellába temettek el, akiket háborús bűnösként kivégeztek, de ugyanígy itt kaptak helyet azok, akik a rabkórházban betegségben haltak meg, illetve azok is, akiket jellemzőn 1948 utáni kommunizmus-ellenes tevékenységük miatt ítéltek el - jelentette ki.
M. Kiss Sándor elmondása szerint hasonló a helyzet a 301-es parcellával kapcsolatban is, csak itt az 1956-os kivégzett forradalmárok, illetve a Kádár-rendszer elleni szervezkedés miatt kivégzettek közé keveredtek köztörvényesek illetve a börtönben betegségben elhunytak.
A Boross Péter volt miniszterelnök által felkért történészi bizottság 2008 elején kezdte meg munkáját. Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozik elsősorban, de ez nem jelenti azt, hogy nincs átjárás a feladatok között.
Szintén ezzel a problémával foglalkozott A temető zaja - keretlegények és áldozataik a Nemzeti Pantheonban című kerekasztal-beszélgetés március 13-án, amelyen a bizottságból Rainer M. János és Zinner Tibor szólalt fel.