A fauvizmus hazai képviselőinek tárlatán többek között Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Perlrott Csaba Vilmos és Rippl-Rónai József alkotásait láthatták az érdeklődők 2006 márciusa és augusztusa között a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).
"A ránk bízott műtárgyak feldolgozása és közreadása gyakran azzal jár, hogy a hazai bemutatkozás után szeretnénk külföldön is megismertetni magunkat, felmutatni a magyar művészet eredményeit" - hangsúlyozta a tárlat franciaországi körútjának jelentőségét Bereczky Loránd.
Passuth Krisztina, a kiállítás főkurátora elmondta, hogy a magyar Vadak tárlatának megnyitása után hamarosan közvetlen kapcsolat alakult ki több jelentős francia múzeum igazgatójával, ennek eredményeképpen látja vendégül az anyagot a céret-i Musée d’Art Moderne, a Le Cateau-Cambrésis-i Musée Matisse, majd a dijoni Musée des Beaux-Arts, 2008. június 21. és 2009. június 15. között.
Mivel a három múzeum kiállítóhelyei kisebbek, a külföldi szakemberek itt, a helyszínen döntöttek arról, melyik művek képezik majd az utazó tárlat részét, és melyekre nem tartanak igényt. "Kiderült, hogy nem feltétlenül ugyanazokat a műveket tartják izgalmasnak, mint a hazai kollégák. Ez is jelzi, hogy az ízléskülönbségek, a fogadtatás nem számítható ki előre" - jelezte Passuth Krisztina.
Mint elmondta, a mintegy 150 műtárgyat és számos dokumentumot bemutató kiállítást alaposan előkészítik a francia sajtóban, és a válogatást vendégül látó három múzeum új, közös katalógust is készít, melyben többségben lesznek a francia szakemberek tanulmányai.
A főkurátor bízik benne, hogy a tárlatra a francia közönség is felfigyel majd. "A hívószó a fauvizmus lesz, amivel könnyű lesz megközelíteni a témát, mert külföldön ismertebb ez a művészettörténeti korszak, mint Magyarországon a MNG kiállítása előtt volt" - vélekedett.
Hozzátette: a magyar Vadak művészete "saját jogán is érvényes áramlat, nem a franciának az epigonja. Ha ez bekerül a külföldi köztudatba, már érdemes volt a kiállítást kivinni".
Bereczky Loránd a múzeum legújabb, szombattól látható kiállítását bemutatva megjegyezte: "a muzeológiai munkához szerencse is kell. Ilyen szerencse, hogy az idei év a reneszánsz jegyében telik, és mi pont most állítjuk ki Fekete Tamás Filippo Brunelleschi előtt tisztelgő kisplasztikáit".
Mint elárulta, a tavaly elhunyt szobrász nagyobb sorozatot tervezett a reneszánsz építészmester mérnöki zsenijének bemutatására, melyet a Magyar Nemzeti Galériának kívánt ajándékozni. Végül a másfél évtizedes munka eredményét végrendeletében hagyta a múzeumra.
"A kiállítás példát mutat abból, miként lehet életünkbe bekapcsolni a reneszánsz nyújtotta értékeket" - méltatta a 13 kisplasztikát felvonultató tárlatot az igazgató.
A sajtótájékoztatón mutatták be a Magyar Nemzeti Galéria 2005-2007-es évkönyvét is. Mint azt Szücs György, az intézmény tudományos titkára felidézte, a múzeum tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ehhez a jubileumhoz kapcsolódnak a kötet első részének tanulmányai. Bár nem törekedtek arra, hogy a kiadványban a galéria komplex történetét bemutassák, Sinkó Katalin dolgozata kitér erre a témára is.
A második egység tanulmányai a múzeumban őrzött tárgyakhoz, korábbi kiállításokhoz kapcsolódnak. Szücs György kiemelte Mojzer Miklós MS Mester kilétét kutató publikációját vagy Murádin Jenő Teleki Géza gróf és a Művészház kapcsolatáról szóló értekezését.
Mint elmondta, a harmadik fejezet rövid írásai az intézmény új szerzeményeit elemzik, illetve a gyűjtemény egyes műtárgyaival kapcsolatos új kutatási eredményeket ismertetik, ilyen például Bincsik Mónika két Mednyánszky-festményről szóló tanulmánya.
"Az évkönyvvel egy érdekes, változatos kiadvány született, amely bemutatja azt az aprómunkát, amit a galéria dolgozói és a külső szerzők végeztek" - összegezte Szücs György.
