A FUEV alapjognak tekinti a médiához való jogot, de az azzal való élés számos problémába ütközik. A kisebbségek jelentős része rendelkezik ugyan saját médiumokkal, publikációs lehetőségekkel, nehézséget okoz azonban számukra megjelenni a többségi médiában - mondta Hans Heinrich Hansen, a szervezet dániai német kisebbséghez tartozó elnöke a rendezvény Európa 38 nemzetiségi és kisebbségi csoportját képviselő 180 résztvevője előtt.
Magyarázata szerint a többségi társadalmak túl keveset tudnak a kisebbségekről, ezért gyakran mint valami kívülállókra tekintenek rájuk. A legtöbb országban létezik szabályozás a médiában való szereplésükről, mégis, amikor azt érvényesíteni kellene, a kormányok gyakran arra hivatkoznak, hogy e csatornák függetlenek és nem avatkozhatnak be a működésükbe.
Hans Heinrich Hansen úgy vélte: elérkezett az idő, hogy a nemzetiségek jobban megmutassák magukat, hisz Európában minden hetedik polgár valamely kisebbséghez tartozik és a kontinensen több mint 60 regionális, vagy kisebbségi nyelvet beszélnek.
A kulturális sokszínűség és a többnyelvűség olyan értékek, amelyekre a többségi társadalmaknak is oda kell figyelniük, és amelyeket a politikának is támogatnia kell. A kisebbséghez tartozók született európaiaknak tekinthetők, hisz megtestesítik az EU azon célkitűzését, hogy az európai polgárok többnyelvűek legyenek - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A konferencián elhangzott olyan vélemény is, miszerint Európa kisebbségei vagy rosszul reprezentáltak a médiában, vagy ahhoz egyáltalán nem férnek hozzá. A kisebbségeket azonban nem szabad arra kényszeríteni, hogy lemondjanak jogaikról. A szolgáltatókat pedig meg kell győzni, az európai sokszínűség elve mentén az eddiginél nagyobb teret engedve, magasabb színvonalon és gazdagabb tartalommal tegyék lehetővé a kisebbségi kultúra bemutatását.
Ennek elérését segítené, ha a kisebbségek képviselői intenzívebben részt vehetnének a médiával kapcsolatos jogalkotási folyamatokban, a frekvenciákat, a kábeltelevíziózást érintő döntések meghozatalában.
A rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára arról szólt, hogy Magyarországon a politikában senki sem vitatja, hogy a kisebbségi kultúrának meg kell jelennie a médiában, és komoly erőfeszítéseket szükséges tenni, hogy a műsoroknak terük legyen. Úgy vélte: bár ezen a téren vannak előrelépések, mégsem elégítik ki a kisebbségek igényeit.
Hangsúlyozta, a legfontosabb cél, hogy a kisebbségeknek megélhető kulturális autonómiája legyen. Vagyis nemcsak nyelvüket ápolhassák, hanem saját intézményeket kaphassanak és tarthassanak fenn.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője azt jegyezte meg, hogy az Európai Unió még nem rendelkezik egységes kisebbségvédelmi rendszerrel. Ennek megvalósításához párbeszédre, összefogásra, a különböző döntéshozó szintek véleményének összehangolására is szükség lenne.
