A körmenet idén a Központi Papnevelő Intézet mellett található Egyetemi templomból a Váci utcai Szent Mihály-templom és a Belvárosi főplébánia-templom érintése után a Váci utca – Vörösmarty tér – Dorottya utca – Roosevelt tér – Zrínyi utca útvonalon halad a Szent István bazilikáig - közölte a sajtóreferens.
Úrnapja ünnepét 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa, amely Szentháromság vasárnapja után az első olyan ünnep, amely nem konkrét bibliai eseményt jelenít meg, mint a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepkör, hanem egy úgynevezett "hittitkot".
A XIII. század teológusa, Aquinói Szent Tamás úrnapjára olyan himnuszokat szerzett, amelyek arról szólnak, hogy az ünnep középpontjában a nagycsütörtök este adott kenyér és bor, Krisztus teste és vére áll.
A Krisztus testét és vérét jelképező oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet eredetileg a pünkösdöt követő vasárnap utáni csütörtökön ünnepelték, mígnem VI. Pál áttette a következő vasárnapra. Ennek ellenére sokhelyütt, így Rómában is megmaradt a csütörtöki ünneplés szokása.
Úrnapja manapság a virágszőnyegekről, a falusi virágsátrakról és a körmenetről ismert, utóbbi szokás a XV. századtól terjedt el. A körmenetek a lakott területeket járták végig, amelyek szimbolizálták, hogy Jézus jelen van a falvakban, városokban egyaránt.
Először az avignoni pápaság (1309-1378) idején tartottak körmenetet az ottani pápai udvarban, majd a XVI. századtól Rómában a Szent Péter térre került az esemény. Ez az egyik leglátványosabb pápai szertartásnak számított, mert megjelent rajta a teljes pápai udvar szigorúan szabályozott felvonulási rendben.
A Pápai Állam 1870-es megszűntét követően a szokás feledésbe merült, majd XI. Piusz pápa 1933-ban felújította. II. János Pál meghonosította a ma is követett gyakorlatot, miszerint a pápa Róma székesegyháza, a lateráni bazilika előtt mutatja be az ünnepi szentmisét, majd onnan a körmenet végighalad a Via Merulánán Szűz Mária Főtemplomáig, ahol szentségi áldással ér véget.
