A képviselő közleményében a pénzügyminiszternek a nap folyamán előzőleg tett kijelentéseire reagált. Tállai András szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került villany-, gáz-, távhő- és üzemanyag-áremelés nem azt mutatja, hogy az idei év könnyebb lesz a tavalyinál.
Veres János a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy adócsökkentő és adóátrendező javaslatok is várhatók a jövő évi adóváltozási előterjesztésben.
Az MTI kérdésére kijelentette: lesz jövőre adó- és járulékcsökkentés, ennek mértékét azonban csak a költségvetés félévi teljesítményeinek ismeretében, június 30-a után lehet meghatározni. Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a márciusi állampapírpiaci hozamemelkedés 2009-re 100 milliárd forinttal csökkentette az adó és járulékcsökkentések mozgásterét, de ha a következő időszakban a hozamok kedvezően alakulnak, az elvesztett forrás egy része visszatérhet, hozhat mozgástér emelkedést.
Veres János nem tartja megalapozottnak azokat a külföldi véleményeket, amelyek szerint a kedvező mezőgazdasági eredmények akár jelentősen is növelhetik a gazdaság bővülési ütemét. Úgy vélte, nincs ok az idei GDP prognózis módosítására még. A kormány az idén 2,4 százalékos bővüléssel számol. Kérdésre válaszolva nem értett egyet azokkal a szakértői véleményekkel, amelyek szerint túlhűtötté vált a gazdaság.
Teljesíthetőnek nevezte a pénzügyminiszter az idei államháztartási hiánycélt, elmondta, hogy a féléves deficit várhatóan jobb lesz az időarányosan tervezett mértéknél, és év végén a GDP 4 százalékán belül marad. Hangsúlyozta azt is: a 2008-as makrogazdasági folyamatokban látszik, hogy lezárult a stabilizáció legnehezebb, első szakasza; tovább javul az egyensúly, gyorsul a növekedés, lassul az infláció, és kedvezően változnak a jövedelmek, kismértékű fogyasztásbővülés várható.
Veres János kijelentette: a kormány nem tervezi az állami beruházások lassítását, vagy megszüntetését, ezt kifejezetten helytelennek tartaná. Hozzátette: az állami beruházások szerepelnek a konvergenciaprogramban, és lassításuk, megszüntetésük akár 1 százalékponttal is csökkentené a GDP bővülési ütemét.
Az erős forintot illetően a pénzügyminiszter úgy vélte, hogy ez is az országgal szembeni bizalom erősödését és a fundamentumok javulását mutatja
