Az Európai Parlament (EP) három nappal korábban Strasbourgban fogadta el az irányelvet, amelynek értelmében minden EU-tagállamnak bűncselekménynek kell nyilvánítania a környezeti károkozást.

Az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatban Szájer József kiemelte: "E szabályokkal egységesen és tisztességesen biztosítjuk a tagállamokban a környezet hatékony védelmét. Hogy a jövőben ne legyenek importált szeméthegyek egyetlen magyar falu határában sem, a magyar szabályok mellett ezen európai szabályozás is garantálja. Európa határozottan kiállt amellett, hogy súlyos büntetőjogi szankciókat vonjon majd maga után minden szeméthegy elhelyezése."

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ezzel az üggyel precedenst teremtett. "Óriási előrelépést tettünk, ez ugyanis az első alkalom, hogy európai szinten egységes büntető szabályok alkalmazását javasoltuk."

A távirati irodának azt is elmondta, hogy az alkalmazandó büntetőjogi szankciók jellege és mértéke nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért az új európai jogszabályban nem írták elő, hogy mely büntetőjogi szankciót vagy bűnüldözési eszközt alkalmazzák a tagállamok az egyedi esetekben.

Szájer József úgy vélte: a jogszabálynak talán a pszichés hatása a legfontosabb, mert az elkövetők így összeurópai szinten szembesülnek büntetőjogi szankciókkal. Ha ugyanis nagyon eltérőek az egyes országok szabályai, mint most, akkor azon tagállamok felé fordulnak, ahol kisebbek a szankciók vagy annak a veszélye, hogy büntetőeljárás alá vonják őket.

Az irányelv szerinte "lényegében megszünteti azt, hogy az egyes országok közül úgymond szemétlerakó helyet válasszanak a cégek és elkövetők". Az új jogszabály valamennyi uniós ország számára biztonságot ad, garanciát, hogy a háló alól az unióban nem lehet kibújni, mert a tagországokban egymáshoz nagyon hasonló büntetőjogi szabályok érvényesülnek majd.

Beszélt arról is: az irányelv nem szigorítja vagy enyhíti a magyar jogrendet. Már léteznek a magyar rendszerben szankciók a környezetvédelmi károkozásra. Hazánknak eddig is joga volt meghatározni azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket környezeti károkozás esetén érvényesít.

Olyan jogszabályról van szó ugyanakkor, amelyet át kell ültetni a magyar jogrendbe is - hangsúlyozta a néppárti EP-frakció alelnöke, a jogi bizottság tagja. A honi jog például a szemétlerakással összefüggésben megfelel az irányelvben foglaltaknak, de néhány más területen még szükség van a jogalkotásra.

Hozzátette, az EU-irányelv segít kiküszöbölni a magyar környezetvédelmi büntetőjog hiányosságait. Nálunk is vita folyik például arról, hogy cégek ellen hogyan lehet a klasszikus büntetőjogot alkalmazni. Az áttörés ugyan már megtörtént néhány éve, amikor eldőlt, hogy büntetőjog alapján nemcsak magánszemélyeket, hanem cégeket is lehet sújtani, de ezt a tendenciát európai példával erősíti a mostani szabályozás.