Hiller és Pálinkás, ha összejönnek

"Elsődlegesnek tartjuk a magyar tehetséggondozást" - hangsúlyozta a találkozót követő sajtótájékoztatón Hiller István

Hozzátette: Az MTA és OKM egyesítik erőfeszítéseiket, hogy karöltve szolgálják a magyar tehetséggondozás ügyét.

A miniszter rámutatott, hogy már most el kell kezdeni a felkészülést 2011-re, amikor Magyarország tölti be az EU soros elnökének tisztét. Magyarország az innovációt, a tudomány értékeit szeretné e programsorozat meghatározó témájává tenni.

A találkozót értékelve Hiller István kitért arra is, hogy nem volt olyan kérdés, amelyben ne értettek volna egyet, így bizakodva tekint az "egészen konkrét" együttműködés elé.

"Szemben állni mindenki tud egymással, ehhez nem kell túl nagy bátorság" - emelte ki a miniszter. Mint Hiller István rámutatott, a meghatározó szempont és feladat a tartalmi együttműködés Magyarország érdekében.

Pálinkás József is az együttműködésre helyezte a hangsúlyt a sajtótájékoztatón

"Magyarország, a magyar nemzet sorsáért felelős embereknek meg kell találniuk a módját, hogy az ország érdekében együtt dolgozzanak" - hangsúlyozta.

A tehetséggondozás kapcsán Pálinkás József kitért arra, hogy az Akadémia támogatja a kormány által meghirdetett magyar géniusz programot.

"Egy országban élünk, teljesen természetes, hogy a tehetséggondozási programokat összehangoljuk. A magyar tehetség gondozása, a magyar tehetségnek mint értéknek a felmutatása érdekében teljes együttműködést vállalunk" - mondta.

Mint Pálinkás József rámutatott, a tehetséggondozásnak van egy másik vetülete is. Ez a kiemelkedő teljesítményű kutatók kiemelkedő támogatása.

Ismertetése szerint ez egyfajta kiválósági program, s mint mondta, a találkozón megállapodtak abban, hogy ezt a kiválósági programot, az akadémiai intézetek és az egyetemek közös projektjévé teszik.

Pálinkás József a 2009-es Tudomány Világfóruma (WSF) kapcsán, amely az MTA és a kormány közös rendezvénye, rámutatott, hogy a WSF révén a magyar tudományos élet felmutathatja értékeit. Ez a rendezvény nemcsak a szűk szakma, hanem a közvélemény számára is világossá teszi: Magyarország azon nemzetek közé tartozik, amelynek eredményeit számon tartják a világban.

A találkozón szó esett a Domus-program folytatásáról is, amely a külföldön élő magyar kutatók aktívabb bekapcsolását célozza a magyar tudományos életbe.

Pálinkás József kitért az új akadémiai törvény előkészítésére, amelyet reményei szerint az Országgyűlés az ősz folyamán fogadna el.
Ismertetése szerint a jogszabály az Akadémia hatékonyabb működése érdekében szükséges. Az MTA egy tudományos testület, amelybe 365 akadémikus és 200 doktor-képviselő tartozik. A kutatóintézetek, az Akadémia napi tevékenységét egy hatékony menedzsmentnek kell irányítania.

Mint Pálinkás József rámutatott, a törvénynek világosan fel kell sorolnia az MTA által ellátott közfeladatokat, így világos lesz, hogy miért kap jelentős támogatást a költségvetéstől.

"Azzal a közpénzzel, amelyet az MTA felhasznál, ugyanúgy el kell számolni, mint bármelyik más intézménynek. Ezért azt szeretném, ha a törvény világosan felsorolná, hogy melyek az Akadémia közfeladatai" - magyarázta az MTA elnöke.

A jogszabálynak ugyanakkor világosan meg kell fogalmaznia az MTA vagyongazdálkodását, hiszen jelentős ingatlanvagyon került a tulajdonába.

"Ez a magyar nemzet vagyona, ezzel az Akadémiának a jó gazda gondosságával kell gazdálkodnia, hogy megőrizze és gyarapítsa az eljövendő nemzedékek tudományos életét az akkori kutatások érdekében" - hangsúlyozta Pálinkás József.