Hozzánk látogat a CERN igazgatója

Tájékoztatása szerint Rolf-Dietrich Heuer látogatásának elsődleges célja, hogy találkozzon azokkal a magyar kutatókkal, akik Genfben részt vesznek a szeptemberben induló nagy hadronütköztetőnek (LHC/ Large Hadron Collider) nevezett szupergyorsítón folyó kísérletekben. A programban részt vesznek a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének, valamint az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint az ELTE és KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének kutatói. Ennek megfelelően Rolf-Dieter Heuer ellátogat Debrecenbe és Budapestre.

"Mindkét helyen találkozom a professzorral, akivel 1994-1999 között együtt dolgoztunk egy kísérleten" - mondta Pálinkás József.

Az LHC-n végzett kutatásokkal kapcsolatban az MTA elnöke elmondta: "ez egy olyan kísérleti vállalkozás, amelyet nyugodtan nevezhetünk ma az emberiség legnagyobb koncentrált erőfeszítésének a tudományban".

Magyarázata szerint a berendezés maga egy protongyorsító, ahol hét terraelektronvoltra, azaz hétszer tíz a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek egymással. Ezen a gyorsítón több kísérleti berendezés működik. Ezek egyikén, a CMS-en (Compact Muon Solenoid) végzett kísérletekben vesznek részt a magyar kutatók. A berendezés 2008 őszén indul el tízéves beruházás eredményeként.

"Ma ez a világ legnagyobb gyorsítója és a részecskefizikus-közösség nagy érdeklődéssel várja a berendezés indulását" - mondta Pálinkás József.

E berendezés segítségével ugyanis olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyag sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai.

A látogatás során Rolf-Dietrich Heuer találkozik a vezető kutatókkal, akik Magyarországról részt vesznek ebben a kísérletben. Ugyancsak találkozik azoknak az ügynökségeknek a vezetőivel, akik részt vállaltak a magyar kutatói részvétel finanszírozásában.

Kérdésre válaszolva Pálinkás József kiemelte, hogy Magyarország részt vett a gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon keresztül pénzügyileg hozzájárult a berendezés létrehozásához, másrészt fejlesztési munkával járult hozzá a CMS megalkotásához: a kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték és építették meg.

A Debreceni Egyetem közleménye szerint Magyarország 1992 óta tagja a CERN-nek. Tavaly mintegy egymilliárd forinttal, az összkiadások 0,76 százalékával járult hozzá a legmodernebb kísérletekhez.

A CERN gyorsító- és a mérőberendezései Genftől északra, egy 100 méter mélyen fekvő, 27 kilométeres alagútban találhatók. A gyorsítókban végzett kísérletek adhatnak választ az anyagi világ felépítését, összetételét, kölcsönhatásait kutató kérdésekre, közelebb vihetik a kutatókat a természet törvényeinek megértéséhez.

A közlemény szerint a CERN kutatásaiban közel 7000 kutató dolgozik. A debreceni szakemberek a részecskegyorsítókra telepített detektorok tervezésében és kivitelezésében, valamint a detektorokkal gyűjtött adatok elemzésében dolgoztak a kezdetektől, és dolgoznak jelenleg.