Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a jelölteket, családtagjaikat a köztársasági elnököt, az alkotmány bíróság, a legfelsőbb bíróság elnökét, és a meghívottakat - mondta Világosi Gábor a parlament alelnöke.
Sólyom László köztársasági elnök hosszan sétált a szónoki pulpitushoz, majd elkezdte beszédét.
Hamarosan megkezdődik a választás a Legfelsőbb bíróság elnökéről - kezdte. Tisztában voltam vele, hogy mindegyik frakció szükségesnek tartja a változást, ezért állítottam Baka Andrást jelöltnek. Ismert a frakciók álláspontja, de kötelességemnek érzem, hogy a képviselők jóérzésére apelláljak. Kérem, hogy a szavazáskor a magyar igazságszolgáltatásnak megfelelően adják le szavazatukat - fejezte be beszédét az elnök.
Navracsics Tibor (Fidesz) szerint a párt és a KDNP támogatja a jelölést.
A többi frakció nem kívánt felszólalni.
A jelöltek személyének ismeretében a képviselők 2/3-ának szavazata szükséges a poszt elnyeréséhez. A képviselők titkos szavazás keretében adták le a voksukat.
Az eredmény: 366-an szavaztak Baka Andrásra. 170 igen 191 nem szavazatot kapott. Így őt nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság élére.
Péterfalvi Attilára 367 képviselőből 239 igen, 122 nem szvazaot kapott. Eredménytelenség miatt nem választották meg újra ombudsmannak.
Fülöp Sándorra 367-ból 302 igen, 59 nem szavazat jutott. Így őt a jövő nemzedékének országgyűlési biztosává választották. A jelölt ezután esküt tett!!
A köztársasági elnök az eredmény ismeretében foglalta össze álláspontját:
Sólyom László örömmel fogadta, hogy sikerült ismét egy újabb kiváló szakembert megválasztatnia. Ráadásul Péterfalvi Attila is több szavazatot kapott, mint az elmúlt alkalommal.
- Lassan, de biztosan haladok a kijelölt úton, így továbbra sem indokolja semmi, hogy változtassak a jelölési szokásaimom - mondta újságírók előtt.
Baka András kiváló szakember, aki eddigi meghallgatásain bizonyította is rátermettségét a Legfelsőbb Bírói posztra - mondta az elnök. A további tennivalókra vonatkozó kérdésre annyit mondott, hogy tárgyalások, egyeztetések következnek, és bízik abban, hogy ismét lesz sikeres jelöltje.
A JÖVŐ NEMZEDÉKÉNEK OMBUDSMANJA:
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa 1957. október 17-én született Montrealban.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd ugyanitt tanult pszichológusként is.
1991-ig dolgozott a Fővárosi FŐügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen.
1993-tól egy évig a Tuttner and Partners Ügyvédi Iroda munkatársa volt.
1994-től mostanáig a Környezeti Management és Jog Egyesületben ügyvéd, a környezetvédelmi jogi adatbank és tanácsadó szolgálat ezetőjeként dolgozott.
Számos szakmai megbízatás, külföldi munka mellett publikációk sorában foglalkozott a környezetvédelemmel.
1999-től két évig volt a Közép-Kelet Európai Közérdekű Környezetvédő Jogászok Egyesületének elnöke.
1998-2003. között az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, majd elnökhelyettese, 1999-2001-ben a Közép-Kelet Európai Közérdekű Környezetvédő Jogászok Egyesületének elnöke volt. 2002-től az Aarhusi Egyezmény Jogérvényesítési Bizottságának tagja.
Részt vett a környezetvédelmi információkra vonatkozó Aarhusi Egyezmény megszövegezésében, valamint - többek között - a magyar környezetvédelmi törvény megalkotásában. 2002-2006. között több nemzetközi projekt résztvevője volt. 2003-tól a Környezettudományi Központ Alapítvány kuratóriumának elnöke. Környezetvédelmi témakörben számos publikációja és könyve jelent meg. Nős, két gyermeke van.
A HVG nem sokkal a jelölése előtt kereste fel a szakembert. A Hírextra.hu ezen interjú egy részuletével megpróbálja bemutatni a frissen választott ombudsmant:
"
HVG: Sokan a pokolba kívánják a "minden ellen tiltakozó" zöld mozgalmárokat, közben ritka ötpárti egyetértésben törvény született a jövő nemzedékek világszerte ismeretlen országgyűlési biztosáról, mely tisztségre, úgy tudni, ön is esélyes. De már megbocsásson: újabb fogatlan oroszlán az egyre csak gyengített zöld hatóságok mellett?
F. S.: Úgy tekintek erre, mint afféle Szent László-törvényre. A jogelmélet szerint azért büntették akkoriban kézlevágással a lopást, mert elviselhetetlenül gyakori volt. Most pedig talán a környezeti problémák sokasodnak annyira, hogy a döntéshozók fontosnak tartottak egy - elismerem, sokadik - jogintézményt is létrehozni ezek megoldására. Az meg örvendetes, hogy felfigyel a világ egy-egy hazai jogi kezdeményezésre, mint ahogy delegációk sora tanulmányozta az 1992-es, páratlanul liberális adatvédelmi törvényt, amely sokat segített a környezeti adatok kiadásáért vívott csatáinkban.
F. S.: 1992 óta több mint hatszáz környezetügyi képviseletet látott el - a civil szféra számára ingyen, önkormányzatoknak önköltségi áron - nonprofit egyesületünk, az EMLA. Nagyon is látjuk, mennyire le vagyunk maradva a jogelvek érvényre juttatásában. De ne essünk át a ló másik oldalára! Ha van jogszabály, legalább van minek a betartását számon kérni, s az így előbb-utóbb életre kel. Ehhez persze szervezkedniük kell a civileknek, ami nagy energiák bevetését igényli. De ebben nincs is hiány, az országgyűlési biztosok hivatalához - zöld ombudsmani poszt nélkül is - évi mintegy hatszáz környezetvédelmi tárgyú bejelentés érkezik. Ha ezeket feldolgozza a hivatal, azzal fejleszti majd a joggyakorlatot, segíti például a tíz területi zöld hatóságot, hogy egységes elvek szerint döntsenek, ne lehessen megtenni az egyik megyében azt, amit másutt szigorúan bírálnak el.
F. S.: Nyilvánvaló, hogy a zöld mozgalmak, a helyi közösségek sem tévedhetetlenek. De nekem, ügyvédként, nem az a feladatom, hogy mérlegeljem, kinek van igaza. Az a bíró dolga. Nem is hiszek abban, hogy bonyolult környezeti ügyekben létezik egyetlen, megfellebbezhetetlen, objektív igazság. A mi egyesületünk 15 év óta vallja: nehogy már a mi mérlegelésünkön, meggyőződésünkön múljék egy-egy közösség sorsa! Segítünk környezeti ügyben annak, aki hozzánk fordul."
Fotó: greenfo.hu
