Az Ab által kedden elbírált indítványok egy része a törvény egészével szemben fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre, illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabályokat kifogásolta.
Az Ab megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt - foglalt állást a bírói testület.
Az Ab határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.
A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.
A testület szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az Ab szerint.
Az Ab szerint a bejelentés az úgynevezett gyors gyülekezések (flash mob) esetén is kötelező; a rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike, így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.
A rendkívül rövid időn belüli bejelentés esetén viszont - a tervezett helyszíntől, útvonaltól és létszámtól függően - kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig biztosíthatók-e a közlekedési feltételek. A rendezvény rendkívül rövid időn belüli megtartásának tiltását ez a körülmény is indokolhatja.
A testület - mint írták - a határozat meghozatalakor tekintetbe vette a gyülekezési joggal kapcsolatos visszaélések veszélyeit. Hozzátették: a hatóságok visszaélésszerű jogalkalmazásával szemben a törvény több jogorvoslati lehetőséget biztosít, a rendőrség jogalkalmazó tevékenységét ugyanis a bíróság jogosult felülvizsgálni, és a bírósági jogértelmezés irányadó a rendőrség számára. A joggyakorlat egységesítése pedig csökkenti a jogbizonytalanság veszélyét.
"Hasonlóképpen létező és nem elhanyagolható veszély, hogy egyes gyűlések kezdeményezői, szervezői, résztvevői visszaélnek a gyülekezési szabadsággal. Azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a mindenkit megillető gyülekezési jog nem csorbítható azon az alapon, hogy néhányan esetleg visszaélnek vele" - hívta fel a figyelmet a testület.
Mint írták, "a mások alapvető jogait sértő, illetve közvetlenül veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szembeni fellépéshez a törvények megfelelő kereteket biztosítanak". Hozzátették: a nem békés rendezvényeket, gyűléseket a gyülekezési jogról szóló törvény alapján fel kell oszlatni, a rendőri intézkedés ellen szegülőkkel szemben pedig a rendőrségi törvény felhatalmazása alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhat a rendőrség. A jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen tömegoszlatási eszközöket vethet be a rendőrség.
Felhívták a figyelmet arra, hogy ezen túlmenően közlekedési szabálysértések miatt felelősségre vonhatók azok, akik a rendőrség közreműködése nélkül veszik igénybe a közúti gépjármű-közlekedés útvonalait, vagy más módon nem tartják be a közlekedési szabályokat. Mindezekhez további szabálysértési és büntetőjogi szankciók kapcsolódhatnak - írták.
A gyülekezési jog kiterjedésére és a késedelmes bejelentésre vonatkozó határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, a gyülekezési törvény megsemmisítésére vonatkozó határozathoz azonban Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
