Adósságspirálból hajléktalanságba

Dr. Szabó Máté a hajléktalanná válás és a hajléktalan lét kérdéseit érintő projekt keretében vizsgálta a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek jogvédelmét, és több problémát is összegzett. Az akár hajléktalanságba is vezető adósságspirált, a hajléktalan létből való kitörés esélyét jelentősen befolyásolhatja az érintett emberek pénzügyi háttere, a pénzintézetekkel meglévő szerződéses kapcsolatai, vagy például az a körülmény, hogy a pénzügyi szolgáltató egyoldalúan módosíthatja a feltételeket. Ide sorolható a tartozás végrehajtásának módja, és több más jelenség, amely összefüggésbe hozható a fogyasztói jogok érvényesülésével.

A biztos a jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állapította meg azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyike sem jár el a pénzügyi szolgáltatók által okozott fogyasztói jogsérelmek esetén, ugyanis hatásköreik átfedik egymást. A biztos ezért javasolta a miniszterelnöknek, hogy a kormány tisztázza a PSZÁF és az NFH fogyasztóvédelmi hatáskörét és az általuk alkalmazható intézkedések fajtáit, tegye egyértelművé a PSZÁF eljárási kötelezettségét minden fogyasztói panaszügyben.

A lakossági hitelcsődök megelőzése érdekében a biztos fontosnak tartja, hogy az ügyfelek pénzügyi szerződéseikhez tájékozott beleegyezésüket adják. A szolgáltató meg kell adja az ügyfeleknek az ehhez szükséges tájékoztatást. A biztos kezdeményezte, hogy ennek megfelelően módosítsák a hitelintézeti törvényt, az illetékes minisztériumok dolgozzanak ki stratégiát a lakossági csődök megelőzésére, a magánszemély csődeljárására.

Véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, amelyben árverezésekor a lakóingatlanok a valódi értéknél lényegesen alacsonyabb áron kelnek el, miközben az adós elveszti a lakását, de megmarad a tartozása. Az ombudsman kezdeményezte a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását akként, hogy lakóingatlant ne lehessen megszerezni a becsérték felének megfelelő áron.

A biztos a korábbi jelentéseiben foglaltakat megerősítve továbbra is szükségesnek tartja, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a magas kamatozású gyorskölcsönök, mint "termékek" értékesítése. Ennek érdekében kezdeményezte az Országgyűlés előtt lévő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat kiegészítését azzal, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás.


Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala