Mint az író elmondta, Belső-Erzsébetváros esetében nem egyszerűen egy negyedről van szó: ez a főváros harmadik legrégibb része, egyben egyetlen zsidó kereskedőnegyede. A történelmi zsidónegyedeket Európában mindenhol rendbehozták, csak Budapest a kivétel - hangsúlyozta.
"Engem is megdöbbentett a munkám folyamán, hogy az épületek lebontásán keresztül mennyi emberi sors tűnik el" - hívta fel a figyelmet Perczel Anna a kerület pusztuló értékeire, majd hozzátette: "A múlt megtartása nem nosztalgiázást jelent, mert a jövőt csak erre tudjuk igazán értékesen felépíteni".

Elmondása szerint külföldön nagyon sok híve van a Zsidónegyednek: "komolyan mellénk állt például a párizsi magyar értelmiség, akik segítettek abban, hogy az év elején Budapestre látogasson Michel Polge. Az UNESCO-biztos is leszögezte jelentésében: elfogadhatatlan, ami Belső-Erzsébetvárosban eddig történt".

"Elborzaszt az a pusztítás, ami a Zsidónegyedben történik, de az az építés is, ami ott folyik" - jegyezte meg a kötet szerkesztője, Komoróczy Géza. A történész kiemelte: Belső-Erzsébetvárosban még 1944 nyarán is kisebbségben volt a zsidóság, ami szerinte rámutat arra: amit ott zsidóként védelmezünk, az az egész város védelmét jelenti.

Komoróczy Géza külön gratulált Perczel Annának, mert Lábass Endrével sikerült olyan egységes stílusban végigfényképezniük a városrészt, ami történeti könyvnél szinte lehetetlen.
"Írói precízió: ezzel jellemezném az olvasmányélményemet. Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel" - méltatta a könyvet Konrád György író. Hozzátette, Perczel Anna a precíz szaknyelvet olyan szépen tudja használni, hogy esztétikai rendbe helyeződnek a szakszavak.

"A fokozatos ráébredést a látható dolgok szépségére, amely nem volt sajátom, mint egy új tudást, köszönöm" - fordult a szerzőhöz Konrád György. Ikvai-Szabó Imre a kötet bemutatójának apropóján bejelentette: változtatási tilalmat javasol a belső-erzsébetvárosi tömb egészére, azzal a céllal, hogy egy olyan kerületi szabályozási terv (KSZT) készüljön el, amely az értékvédelmet és a rehabilitációt szolgálja.

"Ezt azzal is indokoljuk, hogy a VII. kerület 2006-ban vállalta az együttműködést a fővárossal egy új KSZT elkészítésében, a főváros ajánlásait azonban mégsem foglalta ebbe bele" - fűzte hozzá a főpolgármester-helyettes.

Mint elmondta, az előkészítés utolsó szakaszában a kerület gyakorlatilag kettős szabályozási tervet készített, amire még nem láttak példát a főpolgármesteri hivatalban. "Úgy látszott, megismétlődik a korábbi eljárás, miszerint a főváros nem kapja meg ezt az anyagot, hogy egyetértési jogát gyakorolhassa. Azt megelőzendő tartjuk tehát szükségesnek az építkezési tilalom bevezetését, nehogy a kerület váratlanul megalkossa új szabályozási rendeletét, amely azt is szétrombolná, ami eddig megmaradt" - jelentette ki a politikus.

Hozzátette, a kiadott építési engedélyekre a változtatási tilalom nincs hatállyal. "Az csak a rendelet hatályba lépése után kiadott építési engedélyekre vonatkozik. Őszintén szólva, a Belső-Erzsébetváros nagy része eltűnt, ezért Anna könyve sajnos már csak azt mutatja, milyen volt ez a városrész" - érzékeltette a lépés szükségességét Ikvai-Szabó Imre.

"Mivel mi nem vagyunk engedélyezési hatóság, az építési engedélyezési eljárásokban nem veszünk részt" - jegyezte meg. Mint elmondta, a szabályozásra a fővárosnak egyetlen eszköze van: 2006 júniusától az építési törvény a településrendezési szerződés megkötésének lehetőségét adta a főváros számára abban az esetben, ha szabályozásiterv-módosítás szükséges az adott projekt megvalósításához. "Erzsébetvárosban azonban ilyen nem történt, csak egy >>zseb-szerződésmódosítás<<, amelynek a jogszerűségét azóta is vitatni vagyunk kénytelenek" - hangsúlyozta.

A főpolgármester-helyettes közölte, a változtatási tilalom három évig tarthat, de azt akár három hónap alatt fel lehet oldani, ha a kerület betartja a jogszabályokat. "A probléma az, hogy nem így tett, nekünk pedig ilyen esetben csak morgolódási jogunk volt" - tette hozzá.