Sokkoló energiaárak, visszafogott fogyasztás

A kaliforniai Cory Asmus úr - mint a New York Times tudatja - megvette élete első motorkerékpárját. Nem mintha Asmus úr eddig nem juthatott volna hozzá a neonzöld Ninjához, vagy éppen ne lett volna rá pénze, más ösztönözte a vásárlást: havi benzinköltségét akarta jelentősen lefaragni.

A népszerű napilap ezzel a példával is illusztrálja, hogy Amerikát sokkolja a benzin gyors drágulása, az üzemanyagköltségek eddig elképzelhetetlen magasságokba való emelkedése. Az Egyesült Államok lakossága (amely egyesek szerint autóban fogan, ott éli le élete jelentős részét, és ha nincs szerencséje, ott is hal meg) újabban úgy fizet a benzinkútnál, mintha a fogát húznák. Vagy be sem ül a kocsijába. Az USA Közlekedési Minisztériumának múlt heti adatai szerint az amerikaiak márciusban 4,3 százalékkal kevesebbet vezettek, mint egy évvel ezelőtt. Áprilisban pedig 11 milliárd mérfölddel (1 mérföld 1609 méter) autóztak kevesebbet, mint egy hónappal korábban. 1979 óta ez volt az első eset, hogy nem emelkedett a gépjárművekkel megtett kilométerek száma. Sőt, ez volt a legnagyobb arányú csökkenés azóta, hogy 1942-ben elkezdték vezetni ezt a statisztikát.

Hogy milyen árakról beszélünk? Május 26-án egy gallon normál benzin országos átlagára 3 dollár 91 cent volt, New York és Kalifornia államban ennél is magasabb, 4 dollár 7 cent, míg az előző napon még négy centtel kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel még drágább: 4 dollár 65 cent lett e napra.

Nekünk magyaroknak - mint általában az európaiaknak - ilyen áraktól nem kerekedik ki a szemünk. Sőt, bár nálunk kerülne a benzin literje csak 160 forintba. Ennyi ugyanis a 3,91 USD/gallon ár, forintra átszámítva. Persze Amerika e téren is egészen más, mint Európa. Itt a második világháború befejezése óta az autóra épül a most már több mint 300 milliós társadalom életmódja. Nem ritka, hogy valaki akár 100 mérföldet autózzon munkahelyére és haza - mindennap. A gyerekekért reggel iskolabusz jön, anyu a biztonságosabbnak tartott hatalmas (és benzinfaló) SUV-okkal (városi terepjárókkal) viszi különórára gyerekeit, és azért is akár órákig tartó autózásra kapható, ha hírét veszi, hogy 10-20 százalékos kiárusítás van a város túlsó szélén levő bevásárlóközpontban. A nagyvárosokat körülölelő alvóvárosok legtöbbjében járda sincs az utca szélén, és egy doboz gyufáért is csak kocsival lehet "leszaladni".

Az utca - esetünkben az autópálya - embere nem bízik abban, hogy az árak rövid- vagy középtávon visszaesnének. Igyekeznek megszabadulni az országúti cirkálóktól, és helyettük kis, főleg japán autókat vesznek. Bajban is van az amerikai autógyártás: a Ford máris bejelentette, hogy visszafogja nagyobb teherautói és SUV-jai gyártását, s aligha kétséges, hogy a GM és a Chrysler hamarosan hasonló döntésre kényszerül.

Egy közvéleménykutató cég, az AP-Ipsos felmérése szerint az amerikaiak fele meg fogja változtatni nyári szabadságolási terveit: közelebbi üdülőhelyet választ, vagy elhalasztja a nyaralást. Ha otthon marad, lejjebb csavarja majd a légkondicionáló szabályozóját. Ahol teheti, mert van tömegközlekedés, arra tér át. Esetleg biciklivel teker el oda, ahová elgyalogolni messze lenne. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy kocsi helyett (átlag havi 110 dollár) a jövőben motorral (8 dollár) érdemesebb munkába járni, akkor megveszi élete első motorkerékpárját. Mint Cory Asmus úr a kaliforniai Temecula városkában.