180 éve van óvodánk
Száznyolcvan éve, 1828. június elsején nyílt meg Budán az első magyarországi óvoda. Az intézményt a felvilágosult és pedagógiai érzékkel megáldott Brunszvik Teréznek köszönhetjük.
2008. május 30. péntek 15:50 - Hírextra
A Beethovennel is kapcsolatban álló grófkisasszonyt tanulmányai és a nagy svájci pedagógussal, Pestalozzival történt találkozása indította arra, hogy hazánkban is létrehozzon egy gyerekeket óvó és nevelő intézményt. Ebben segítségére volt az angol Samuel Wilderspin németre lefordított, gyerekoktatásról szóló könyve, és a fordító Josef Wertheimer is, akivel kiterjedt levelezést folytatott e témakörben.
Az első kisdedóvót édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán nyitotta meg, ahova elsősorban a nehéz helyzetű, nehezen kezelhető gyerekeket várta. Az "Angyalkertben" folyó oktatás inkább kisiskolás jellegű volt, ugyanis a csemetéknek nemcsak játékos beszéd-és értelemgyakorlatokat tartottak, hanem betűismeretre, olvasásra, sőt számtanra is tanították őket. A környezet megismerése, a viselkedéskultúra elsajátítása, a vallástan és egyéb hasznos ismeretek szintén a német nyelven folyó oktatás részét képezték. A gyermekekkel kezdetben "óvóbácsik" foglalkoztak, a nők alkalmazása csak később vált elfogadottá. A nevelésben egy lelki és egy pedagógus felügyelőasszony, valamint egy orvosi felvigyázó is részt vett, a gazdasági kormányzó a működést irányította. A fenntartási költségeket egy arisztokrata hölgy állta, de Brunszvik Teréz igyekezett bevonni a tehetős polgárokat, sőt a szülőket is, akár egyszeri beiratkozási, akár rendszeres havi díj megfizettetésével.
A krisztinavárosi első kisdedóvó leltári jegyzéke szerencsésen az utókorra maradt. Az iratok alapján a tanulóhelység felszerelése 15 iskolapad, 8 leckeállvány, 1 írótábla állvánnyal, egy "hangoztató gép" és egy fekete szekrény volt "némely dolgok megőrzésére" (a támaszték nélküli padok az önuralomra való nevelés részét képezték). Szép számmal említ a leltár különböző oktatási segédanyagokat, palatáblákat, és felsorol 88 képet is, amelyből 24 az állatvilág, 24 az ipar, 40 a bibliai történetek megismerését szolgálta. Játékokban viszont nem bővelkedtek, mindössze egy hintalovat említ a felsorolás.
Az első falusi kisdedóvót 1836-ban Bezerédj Amália hozta létre a Tolna megyei Hidja-pusztán. Még ebben az évben Brunszvik Terézia további 11 óvodát indított útjára, és - a magyar óvodaügy fontos állomásaként - megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet, amelynek közreműködésével 1861-ben bekövetkezett haláláig 80-ra nőtt az óvodák száma.
Ma hazánkban a helyi viszonyok figyelembevételével országos alapprogram szerint folyik az óvodai oktatás. A módszerek változatosak, az óvodai költségek eltérőek, a cél azonban ugyanaz: a gyermekekben tiszteletben tartva az embert, őket önálló lényként kezelve, erkölcsi, szellemi és fizikai felkészülést nyújtani az iskolához és az élethez.
Forrás: MTI